Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Az orosz csapások miatt romos állapotban lévő lakóházak Ukrajna fővárosában, Kijevben.
Nyitókép: Unsplash

Romhalmazzá vált Kijev egy része, Volodimir Zelenszkij a tengerentúlról kér segítséget

Az ukrán külügy szerint a fővárost ért csapások is jól mutatják, hogy fogy a levegő Vlagyimir Putyin körül, Volodimir Zelenszkij pedig újabb levelet írt a Fehér Háznak és az Amerikai Kongresszusnak, melyben a Patriot-rendszerek létfontosságát hangsúlyozta.

Oroszország nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Ukrajna ellen, amelyben legalább tizennyolcan életüket vesztették, és több tucatnyian megsérültek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Patriot légvédelmi rakétarendszerek szállítását kérte Donald Trumptól – írja a The Guardian híradása nyomán a Pénzcentrum.

Az ukrán légierő közölte: az éjszaka folyamán 73 rakétát és 656 drónt indítottak az ország ellen, köztük nyolc hiperszonikus Cirkon típusú rakétát. A támadások fő célpontjai Kijev, Dnyipro, Zaporizzsja, Poltava és Harkiv voltak. A fővárosban hat ember életét vesztette, hatvanhatan pedig – köztük három gyermek – megsérültek. Dynipróból 12 halálos áldozatról és 36 sérültről szólt a híradás. Az áldozatok között van egy mentős is, aki szolgálata teljesítése közben vesztette életét a csapások második hullámában.

Volodimir Zelenszkij a közösségi médiában kijelentette: ha nem védik meg Ukrajnát a ballisztikus- és egyéb csapásoktól, a támadások folytatódni fognak. Egyben

hangsúlyozta, hogy Európának is szüksége van saját rakétavédelmi rendszerre, Ukrajnának pedig az amerikai Patriot-rendszerekre.

Az ukrán elnök korábban már írt levelet a Fehér Házba és a Kongresszushoz, ezekben „létfontosságú eszközöknek” nevezte a Patriot rakétákat, amik képesek elfogni a nagy sebességű ballisztikus lövedékeket. A Trump-kormányzat eddig nem reagált a megkeresésekre, a szűkös és rendkívül drága Patriot-készletek jelentős részét ugyanis februárban, az Irán elleni amerikai–izraeli hadműveletek során használták fel.

A hajnali kijevi támadások elől a lakosság pincékben, folyosókon és metróállomásokon keresett menedéket. Vitalij Klicsko főpolgármester tájékoztatása szerint egy feltételezett rakétatalálat miatt egy huszonnégy emeletes lakóház részben összeomlott, és a romok alatt emberek rekedtek. Az egyik kerületben autók kaptak lángra a rakéták törmelékétől, egy másikban egy kilencemeletes épület sérült meg súlyosan.

Az illetékes ukrán áramszolgáltató szerint kezdetben 140 ezer lakás maradt áram nélkül, később ebből 110-ben sikerült helyreállítani a szolgáltatást.

Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiga szerint a támadás jól mutatja, hogy fogynak Vlagyimir Putyin lehetőségei. Az utóbbi hetekben Ukrajna mind sikeresebb légi hadműveleteket hajt végre nagy hatótávolságú drónokkal, amelyekkel orosz olajfinomítókat, kikötőket, valamint a megszállt dél-ukrajnai területeket a Krímmel összekötő, kulcsfontosságú szárazföldi folyosót támadják.

Volodimir Zelenszkij már hétfőn figyelmeztetett a várható nagyszabású támadásra, és arra kérte a lakosságot, hogy fokozottan figyeljen a légiriadó-jelzésekre. Oroszország a múlt héten jelentette be, hogy „szisztematikus csapásokat” kíván mérni a kijevi katonai célpontokra és döntéshozatali központokra, miután egy dróncsapás huszonegy ember halálát okozta az oroszok által ellenőrzött luhanszki régióban.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×