Infostart.hu
eur:
387.3
usd:
331.63
bux:
117385.41
2026. január 12. hétfő Ernő
Harkiv, 2014. július 22.Malajzai szakértők a Malaysia Airlines légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépének egyik darabjánál a kelet-ukrajnai Hrabove város közelében 2014. július 22-én. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen, a fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: Malajzai szakértők a Malaysia Airlines légitársaság Boeing 777-es utasszállító repülőgépének egyik darabjánál a kelet-ukrajnai Hrabove város közelében 2014. július 22-én. A repülőgép 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen, a fedélzetén tartózkodó 298 személyből senki sem élte túl a katasztrófát. (MTI/EPA/Robert Ghement)

Megrázó részletek a maláj utasszállító tragédiájáról

A nemzetközi nyomozó bizottság szerint az orosz kormány a katonainál szorosabb kapcsolatban állt a kelet-ukrajnai szakadárokkal a Malaysia Airlines maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépének 2014-ben történt lelövése idején.

A Hollandia vezette bizottság (JIT) újabb hangfelvételeket tett közzé magas rangú orosz vezetők és az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNK) vezetői közötti telefonbeszélgetésekről, és ismét tanúk jelentkezését kérte a tragédia körülményeinek tisztázására.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kétségbe vonta a hangfelvételek hitelességét.

2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett rakétatalálat érte a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét vesztette.

A bizottság 2018-ban jelentette be, hogy a gépet egy szovjet gyártmányú BUK típusú föld-levegő rakétával lőtték le, amely a délnyugat-oroszországi Kurszkban állomásozó 53-as orosz légvédelmi dandárnál volt hadrendbe állítva.

"A tanúvallomások és más információk legújabb elemzése feltárta, hogy a DNK-ra gyakorolt orosz hatás túlmutatott a katonai kapcsolatokon"

- közölte Andy Kraag, a holland rendőrség bűnügyi osztályának vezetője.

"Az orosz kormány és a DNK vezetői közötti szoros kapcsolatok felvetik az érintettségük kérdését a gépet lelövő BUK-Telar (orosz gyártmányú légvédelmi rakétarendszer) felvonultatásában" - tette hozzá a nyomozó.

A JIT júniusban jelentette be, hogy 298 rendbeli emberölés miatt eljárást indított három orosz és egy ukrán állampolgár ellen, a perük 2020-ban kezdődik Hollandiában, feltehetően a vádlottak távollétében, mert Oroszország és Ukrajna nem adja ki a körözött állampolgárait.

A JIT honlapján több telefonszámot is közzétett, kérve tanúk jelentkezését. "Ezeken a telefonszámokon naponta vitattak meg a DNK-ra vonatkozó közigazgatási, pénzügyi és katonai kérdéseket. A JIT azt szeretné tudni, ki kivel beszélt ezekkel a vonalakon" - áll a közleményben.

A donyecki szakadárokkal kapcsolatot tartó orosz vezetők között a JIT Szerhij Akszjonovot, a Moszkva által annektált Krím félsziget vezetőjét és Vlagyiszlav Szurkovot, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadóját nevezte meg. Az orosz vezetők Olekszandr Borodajjal, a szakadár régió "miniszterelnökével" és Ihor Hirkin "védelmi miniszterrel" álltak kapcsolatban a közlemény szerint.

Mind a lázadók, mind Moszkva többször is tagadta, hogy közük lenne a maláj utasszállító lelövéséhez. Oroszország azokat a vádakat is tagadja, amelyek szerint katonákat küldene és fegyvereket szállítana a szakadárok támogatására, és pénzelné a kelet-ukrajnai lázadókat.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy

nem bizonyították a telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek hitelességét.

Sajtótájékoztatóján Marija Zaharova hangsúlyozta, hogy a világ tele van álhírekkel, így létfontosságú bizonyítani az ilyen felvételek hitelességét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt héten a geopolitikai hírekre figyeltek a befektetők, és úgy tűnik, hogy ez ezen a héten sem lesz másképp, hiszen a hetek óta tartó iráni tüntetések miatt Donald Trump állítólag katonai beavatkozást fontolgat az országban. Eközben az tőzsdékre nyomást helyez, hogy az amerikai jegybank elnöke ellen büntetjogi vizsgálat indult, amit Jerome Powell Donald Trump nyomásgyakorlásának és megfélemlítésének nevezett. Az ázsiai piacok eközben kis emelkedést mutattak, Európában pedig csak oldalaztak a tőzsdék, az USA-ban viszont érdemi hangulatromlás figyelhető meg, eközben nagyon komoly ralit láthatunk a nemesfémeknél: az arany és az ezüst is új csúcsra száguldott. Itthon mérsékelt elmozdulásokkal telt a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×