Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 15. vasárnap Kristóf
A török hadsereg által támogatott szíriai ellenzéki milicista a szíriai Rász el-Ajn közelében 2019. október 18-án. A harcok a kurd milíciák ellen folytatódnak Rász el-Ajn térségében annak ellenére, hogy az előző nap az Egyesült Államok és Törökország ötnapos tűzszünetben állapodott meg Észak-Szíriára vonatkozóan.
Nyitókép: MTI/AP

Tálas Péter: A szíriai kártyákat gyakorlatilag Moszkva osztja

Bonyolult a helyzetük azoknak a menekülteknek, akik a török–szír konfliktus miatt a legnagyobb veszélyben vannak – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója. Tálas Péter szerint a helyzetre a legnagyobb hatással Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök van.

A török–szír konfliktus miatt a legnagyobb veszélyben lévő menekültek egy része valószínűleg visszamenne Szíriába, bár abban nem biztos, hogy ez lenne a számunkra a legideálisabb hely – fogalmazott az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója. "Itt mégiscsak arról van szó, hogy a szíriai menekültek többsége nem kurd, hanem arab, és ez azt jelenti, hogy ők

egy kurd területre kerülnének vissza, nem oda, ahonnan eljöttek.

Ettől függetlenül felteszem, hogy egy részük biztos visszamenne. Egy részükről pedig azt gondolom, hogy nem akar visszamenni, részben azért, mert nem látja biztosítva, hogy a szíriai életét, részben pedig azért, mert a szíriai menekültek egy része a polgárháború elől menekült, de sokan vannak azok is, akik az Aszad-rezsim elől is menekültek. Vagyis egy részük biztos, hogy nem akar visszamenni" – ismételte meg.

Tálas Péter szerint a helyzetre a legnagyobb hatással Oroszország lehet. Úgy vélte,

"a következő nagy lépés majd akkor következik be, amikor Szocsiban tárgyalni fog Erdogan és Putyin.

Meggyőződésem ugyanis, hogy jelenleg a szíriai kártyákat gyakorlatilag Moszkva osztja" – fogalmazott.

A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója úgy véli, hogy a törökök mellett az Egyesült Államoknak is az az egyik célja, hogy felszámolják a kurd autonómiát. Ráadásul azokat az Egyesült Államok azon állításait, hogy ezt a kurdokkal már megbeszélték, egyelőre nem látszik megerősíteni a kurd fegyveres szervezetek magatartása – mutatott rá.

"Két város közeléből, Tell-Abjadból és Rász el-Ajnból ki fognak vonulni, arról viszont abszolúte nem akarnak hallani, hogy a teljes területet elhagyják."

Tálas Péter hozzátette, a tűzszünetet azért is kötötték, hogy néhány napig az Egyesült Államok felügyelje a kurd területeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Rendzavarás nélkül lezajlott a két nagy megemlékezés – percről percre

Reggel katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében a budapesti Kossuth téren felvonták a nemzeti zászlót. Fél tizenkettőkor elindult el a Békemenet a Margit hídon át a Kossuth tér felé. Kiderült: az ottani ünnepségen Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter és Lázár János is felszólalt. Hídfoglalást tart délután kettő óta a Kutyapárt, három órakor elkezdődött a Mi Hazánk megemlékezése. A Nemzeti Menet résztvevői a Deák térről a Hősök terére vonultak, ahol negyed ötkor kezdődött a színpadi műsor. Magyar Péter öt óra után lépett színpadra.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Meglépték Brüsszelben, amitől a tagállamok tartanak: sosem látott hatalomátvétel indult meg az uniós központban

Újraírják Brüsszelben az Európai Unió hatalmi egyensúlyát, ami könnyen egy intézményközi kereszttűz közepére állíthatja Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. Az Európai Parlament ugyanis új biztosítékokat követel az Európai Bizottsággal kötött keretmegállapodásban, hogy a szerződésekben rögzített jogköreit a mindennapi uniós döntéshozatalban is kézzelfoghatóbbá tegye. A frissített szöveg az EP-t a tagállamokat tömörítő Európai Tanáccsal egyenrangú társjogalkotóként kívánja elismertetni. A megállapodás ugyanakkor a tagállamok régi fenntartásai közepette születik, és igyekszik úgy bővíteni a parlamenti kontrollt, hogy formálisan ne borítsa fel az intézményi egyensúlyt. A valódi tét nem az aláírás pillanata, hanem az, hogy 2026 után a gyakorlatban mennyire tudja a Parlament következetesen kikényszeríteni az új jogokat, és hol húz ellenállási vonalat a Tanács.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×