Általános identitásválság is felfedezhető a hongkongi tüntetések mögött – ismertette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője az Arénában. "Minden hetedik hongkongi 1997 után érkezett, akik gyüttmentnek számítanak, a jelenlegi tüntetéseknek pedig az egyik célpontját ők jelentik. Az egyik kiváltó ok az, hogy megjelent egy csomó ember, akik egyébként dúsgazdagok, ezért tudtak Hongkongba telepedni. Fölverték az ingatlanárakat, elfoglalják a legjobb helyeket az iskolában, a legjobb munkahelyeket. Nem beszélik a nyelvet, nincsen olyan jellegű identitásuk, demokratikus, nyugati tapasztalatuk, mint a többieknek, és ezért ez az egész hongkongi krízis,

ami most van, az igazából egy identitáskrízis is"

– magyarázta a sinológus.

Salát Gergely szerint Pekingnek komoly nemzetközi presztízsveszteséget okozna, ha az 1997-ben életbe lépett szerződés ellenére a terület különleges közigazgatási övezeti státuszán változtatna. Eddig ezért nem lépett fel még határozottabban a tüntetőkkel szemben. "Az embernek az az érzése, hogy itt egy Trabant és egy gyorsvonat száguld egymással szemben, és a gyorsvonat nem tud kitérni, mert azon nincsen kormány, a trabantos meg úgy tűnik, hogy nem akar kitérni, vagy nincsen tisztában azzal, hogy mi jön vele szemben. Tehát ennek egy

nagyon csúnya vége lehet"

– fogalmazott.

Annak azonban nagyon súlyos politikai, gazdasági következményei lennének, ha a kínai vezetés látványos beavatkozással vetne véget a demonstrációknak – tette hozzá a sinológus. "Ezért is volt eddig annyira türelmes Peking. Afelől ne legyen kétségünk, hogy

az eszközei megvannak arra, hogy 3 perc alatt ezt az egészet fölszámolja.

De eddig úgy tűnik, hogy arra játszott, hogy a tüntetések majd kifulladnak. Megunják, és hazamennek – magyarázta a szakeértő. – Egyelőre ez azonban nem következett be, úgy fest, elszámolta magát Peking. Elképzelhető, hogy egyszer csak elpattan egy húr valakinek a fejében Pekingben, és azt mondja, hogy

a rendfenntartó erőket beküldi. Erre van jogi lehetőség, ezt Peking megteheti."

Hongkong továbbra is fontos pénzügyi-gazdasági központ Kínában, azonban míg a visszatéréskor, 1997-ben a város a kínai GDP 20 százalékát adta, mára ez az ország gazdasági erejének jelentős növekedése miatt alig pár százalékra zsugorodott – tette hozzá Salát Gergely.

Retorikai hangsúlyeltolódás és személyi kultusz

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője arról is beszélt az Arénában, hogy Peking politikájában – a nyilatkozatok ellenére – nincs jelentős irányváltás, a Hszi Csin-ping elnök által hangoztatott kínai színezetű szocializmus új korszaka csupán hangsúlyeltolódás a korábbi retorikához képest. "A hangsúlyeltolódás abba az irányba mutat, amit az elődök még próbáltak tagadni, hogy

Kína világhatalommá vált, és ez nem a szándékai ellenére történt meg

– hangsúlyozta a sinológus. – Kína szeretne is világhatalom lenni, globális, vezető hatalom lenni. Ilyet tíz éve még nem mondtak a kínai vezetők."

Világpolitikai szerepéhez mérten fejleszti Kína a hadseregét, az október elsején a népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulóján tartott parádén például olyan interkontinentális ballisztikus rakétákat mutattak be, amelyekkel

elméletileg képesek elérni az Egyesült Államok teljes területét.

"Ellenségesnek tartott környezet veszi körül Kínát. Indiával komoly határvitáik vannak, Japánnal és az összes délkelet-ázsiai országgal pedig szigetvitái – emlékeztetett Salát Gergely. – A távol tartó képessége a hadseregnek, tehát azok a rakétaelhárító rendszerek, hajó- és tengeralattjáró-elhárító rendszerek, amiket szépen kitelepítenek a Kínát övező szigetekre, ezekkel ugyan nem tudják megtámadni Amerikát, de azt el tudják érni, hogy Amerika se tudja a kínai szárazföldet megtámadni."

Az államfő közben igyekszik központosítani a hatalmat, elődeihez képest sokkal több döntést von magához, egyebek közt különböző bizottságok létrehozásával, amelyek vezetését ő maga látja el. "Van egy olyan megtámasztása a hatalomépítésnek, hogy egy elég

jelentős személyi kultusz kezdett kiépülni körülötte.

Teljesen bevett dolog lett, hogyha akár Magyarországra érkezik egy kínai delegáció, az üdvözlő szövegben biztos, hogy lesz egy Hszi Csin-ping idézet. Kiadják a könyveit nagy példányszámban, magyarul is megjelent már Hszi Csin-ping válogatott beszédgyűjteménye" – mutatott rá Salát Gergely.

Ez a személyi kultusz viszont nem feltétlenül Hszi Csin-ping elnök személyes ambícióit mutatja. "Elképzelhető, hogy itt egyfajta kollektív döntés született a kínai kommunista párteliten belül. A 1990-es és pláne a 2000-es években kicsit szétszaladtak a lovak, tehát a központi hatalom elég erőteljesen meggyengült, megszaporodtak és megerősödtek a helyi kiskirályok, a tartományi párttitkárok és az állami vállalatok vezetői, akik nem teljesítették a központi hatalom parancsait.

Hszi Csin-ping viszont semmi mást nem csinál, mint a pártvezetés eszközeként újra a központ kezébe vonja a hatalmat"

– magyarázta.

A sinológus azt mondta, a kínai politikai rendszer legitimációja az elmúlt 40 évben arra épült, hogy a párt biztosítja az ország fejlődését, vagyis egy jelentős gazdasági visszaesés megingathatná a jelenlegi pekingi vezetést.