Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek hétfői brüsszeli tanácsülésén sor került a magyar kormány első meghallgatására a jogállamisági eljárás részeként.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője arról számolt be, hogy az ülés hosszú volt, de "nagyon együttműködő" szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek majd a további lépésekről.

Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az eljárás nem irányul senki ellen, minden félnek érdeke, hogy a kérdéses ország bemutathassa az álláspontját.

Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban, például a Velencei Bizottságot, s így fókuszáltan végigvenni bizonyos témákat.

Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak, minthogy az új testület azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.

"A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió"

- fogalmazott.

Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében a magyarországi helyzet "aggodalomra ad okot".

Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte:

Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.

Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte, a meghallgatás a bevándorláspárti erők bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Mint mondta, tételesen cáfoltak minden vádat és hamis állítást, de a politikai boszorkányüldözés oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra.

Sajtóhírek szerint eközben az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke levelet küldött a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, sérelmezve, hogy az EP nem képviseltethette magát az ülésen.