"A politikai okokból lefolytatott jogi intézkedések politikai érzékenységek alapján történő megkérdőjelezése mindig beleszalad abba az utcába, hogy bár egy jogi eszköz megkérdőjelezése kizárólag jogi referenciák alapján ítélhető meg, ez gyakran nem elégséges azok számára, akik úgy érzik: a politikai kérdőjelet továbbra sem sikerült megválaszolni" – mutatott rá Fóris György.

A Bruxinfo elemzője úgy gondolja,

Ursula von der Leyen két, egymással könnyen konfliktusba keveredő törekvést próbál összeegyeztetni.

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke egyrészt károsnak tartja, hogy a közép-európai országok elidegenülnek a többiektől, meg is hirdette, hogy a visegrádi országokat nem szabad szembefordítani, hanem meg kell őket újra nyerni, be kell őket vonni. Ennek érdekében – a migrációs vita mellett – a jogállamisági ügy kezelésében olyan formát kell szerinte találni, amely az eddigi ellenséges szembenállás helyett a közös megoldás helyzetébe tereli a folyamatokat.

Természetesen emellett folyamatos nyomás is nehezedik von der Leyenre, mindazok részéről például az Európai Parlamentben, akik egyfajta többségi döntésként – mint ahogy az előző ciklusban, a következőben is – a korábban említett politikai érzékenység és megfontolás alapján fontos jogi jellegű intézkedéseket kifogásolnak a közép-európai országokban, és folyatni akarják az eljárást; következetesen továbbléptetni az adott országok (Magyarország és Lengyelország) ellen történő vizsgálatot, netán a szankciók majdani elfogadásáig.

A megválasztott elnök egyelőre annyit próbál tenni – folytatta a Bruxinfo elemzője –, hogy jelezte a visegrádiak felé, hogy igyekszik empatikusan, megértően, akár az előzményekre, körülményekre jobban odafigyelő módon foglalkozni a kérdéssel. Másfelől viszont a jogállamiságvédők felé tett gesztussal olyan személyek kezébe tette a "dossziét", mint Vĕra Jourová, aki korábban igazságügyi biztosként erőteljes jogállamiságvédőként lépett föl. Tőle származik az a gondolat évekkel korábbról, hogy a közösségi források lehívásánál legyen szempont a jogállamiság betartásának a mikéntje. Az igazságügyi portfólióval megbízott uniós biztosjelölt, a belga Didier Reynders, aki Vera Jurovával a jogállamisági dossziét kezelné, és akit bár a napokban korrupcióval vádoltak meg, évek óta jogállamisági párbeszédeket, vitákat, azonnali reakciókat követelő személyiség.

Tehát a megközelítésében mindkét leendő biztos, ha nem is azzal a retorikával és vehemenciával, de

a Timmermans-vonalat készül követni,

összegezte Fóris György, aki szerint az elnöknek ezt a két pólust kell tudnia majd egy akolban tartania.