A 328-301 arányban, 21 konzervatív képviselő támogatásával meghozott döntéssel a képviselők gyakorlatilag kivették a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.

Boris Johnson miniszterelnök, a háromórás vita után tartott szavazás eredményére reagálva, előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a parlament megszavazza az ellenzéki indítványt.

Az alsóház várhatóan szerda este veszi napirendre a Munkáspárt által beterjesztett tervezetet.

Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Johnson: ez átadja az irányítást az EU-nak

A brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapja október 31. A további három hónapi halasztáshoz az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges. Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.

Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.

A kedd éjjeli alsóházi szavazásra reagálva a kormányfő kijelentette: a parlament az ellenzéki indítvány elfogadásával romba döntheti bármiféle új brexitmegállapodás elérésének esélyét.

Johnson szerint a törvénytervezet az Európai Unió kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: ő nem hajlandó részt venni mindebben, így ha az alsóház szerdán elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten.

Johnson szerint "mindenki tudja", hogy ha a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn lenne a miniszterelnök, akkor "könyörögne" az EU-nak a brexit halasztásáért, és elfogadná az Európai Unió minden követelését.

"Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők (szerdán) a brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség" - mondta a brit kormányfő.

"Saját" oldalukról is szembementek a kormánnyal

A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség.

A BBC brit közszolgálati médiatársaság szerdai értesülése szerint ha a kormány kezdeményezi az előrehozott választások kiírását, és ezt a parlament elfogadja, a választásokat október 15-én tartanák.

A kedd éjjeli alsóházi szavazáson a Konzervatív Párt frakciójának 21 tagja szavazott a kormány ellen, vagyis arra az ellenzéki indítványra, hogy a megállapodás nélküli brexit tilalmát célzó törvénytervezetet a ház napirendre vegye.

A kormánnyal szembeforduló képviselők között volt számos egykori kormánytag, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter.

Ugyancsak a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája.

A brit kormány már korábban kilátásba helyezte, hogy kizárja az alsóházi konzervatív frakcióból azokat a képviselőket, akik szembefordulnak vele az ellenzéki indítványról szóló szavazáson,

és megtiltja nekik azt is, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak.

A Downing Street szóvivője a kedd esti szavazás után megerősítette a lázadó képviselők kizárásának tervét.

A Konzervatív Párt a 21 képviselő kizárása esetén kisebbségbe kerülne az alsóházban.