eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament által közreadott kép Boris Johnson brit miniszterelnökről (k) a felszólalása előtt a nyári szünet utáni első ülésnapon a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. szeptember 3-án. Megszavazta a londoni parlament az éjjel azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet. A javaslat lényege, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Dráma a brit parlamentben, hatalmas nyomás alá helyezték Johnsont

Boris Johnson miniszterelnök veresége nyomán a brit parlament ma vitázik arról a javaslatról, amely megtiltaná, hogy Nagy-Britannia rendezetlen módon lépjen ki az EU-ból. Johnson közben azzal akarja visszaszerezni az ellenőrzést, hogy előre hozott választásokról szavaztatja meg a parlamentet.

Cirkusz? Politikai dráma? Annyi biztos, hogy a brit parlament ezekben a napokban sokkoló, szórakoztató és megrázó jelenetekkel szolgál.

A londoni alsóház késő esti szavazásán Boris Johnson miniszterelnök megalázó vereséget szenvedett, amikor a képviselők – köztük pártja 21 lázadója – a kormány ellen szavazva a parlament kezébe adta az ügyrend irányítását. 328 képviselő szavazott a javaslatra, 301 ellenében.

Ennek nyomán szerdán már arról a javaslatról szavazhatnak a képviselők, amely megakadályozná a rendezetlen brexitet és ezzel keresztbe tenne Johnsonnak, aki azt mondta: október végén mindenáron, akár szabályozatlan módon is kilépteti országát az Európai Unióból.

A voksolást megelőző vitában Johnson már kapott egy pofont, amikor egy konzervatív képviselő átsétált a másik oldalra és beült az EU-párti Liberális Demokraták soraiba. Johnson ezzel elvesztette egy fős parlamenti többségét.

A miniszterelnök arra figyelmeztette a honatyákat és honanyákat, hogyha ellene szavaznak, akkor megkötik a kezét és aláássák a Brüsszellel szembeni brit álláspontot az esetleges brexittárgyalásokon.

Bár Brüsszel közölte, hogy nem hajlandó újratárgyalni a britek válási egyezményét, Johnson eddig azt sugallta, hogy az EU az utolsó pillanatban beadja a derekát és megegyezik vele. Ezzel pedig elkerülhetővé válik a fenyegető furkósbotként beállított és kaotikus „kemény brexit” – de Johnson éppen ennek a lehetőségével akarja meghajlásra kényszeríteni az EU-t.

A vesztes szavazás után a kormányfő ismét szót kapott a parlamentben és közölte:

szavazásra bocsájtja, hogy rövid időn belül tartsanak előre hozott parlamenti választásokat.

Erre várhatóan azután kerül sor, hogy szerdán a ház dönt az alku nélküli brexit kérdésében. Ha a no-deal brexitet akadályozó törvény szerdán átmegy az alsóházon, akkor kemény ellenállásra számíthat a Lordok házában, ahol tory lordok több, mint 90 módosító indítványt nyújtottak be, hogy ezzel fékezzék törvényerőre emelkedését.

Úgy tűnik a Munkáspárt mégis akadályozhatja Johnson elképzelését, mert közölte:

nem támogatja a 2/3-os többséget igénylő előre hozott választási elképzelést, amíg a no-deal brexit ellenes törvény át nem megy mindkét házon.

Közben a 21 lázadó konzervatív képviselőre az a sors vár, amivel Johnson megfenyegette őket: kizárják őket a parlamenti frakcióból és már nem indulhatnak konzervatív színekben a közvetkező – akár októberben rendezett választásokon. Köztük van a háborús vezér, Winston Churchill unokája, Sir Nicolas Soames.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×