eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament által közreadott kép Boris Johnson brit miniszterelnökről (k) a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos alsóházi órájában a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. szeptember 4-én. Johnson kijelentette, hogy kormányának sikerül új megállapodást kötnie Brüsszellel a kilépés feltételrendszeréről, valamint, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október 31-én, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Megsemmisítette Boris Johnsont a parlament, durva hetek jönnek

A brit parlament megtiltotta, hogy a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon lépjen ki az Európai Unióból október 31-én - ha csak nem egy több éves bénultság jön. Johnson miniszterelnök számára megalázó módon leszavazta azt az ötletet is, hogy október közepén előre hozott választásokat tartsanak.

Most már négyből négy szavazást veszített el Boris Johnson új brit miniszterelnök. Szerdán a parlamenti alsóház 28 fős többséggel úgy döntött, hogy Nagy-Britannia csak az EU-val kialkudott és jóváhagyott szabályrendszer alapján léphet ki az EU-ból.

A szabályozatlan brexitet elvető javaslat csütörtökön kerül a Lordok Háza elé, ahol euroszkeptikus kormánypárti főrendek egy sor módosító javaslattal próbálják akadályozni az elfogadását.

Johnson két órán belül egy második vereséget is elszenvedett, amikor a képviselők nemet mondtak arra az ötletére, hogy október közepén tartsanak előre hozott választásokat.

„Az ellenséges parlament gyakorlatilag háziőrizetbe kényszerítette a miniszterelnököt”

– írta a Financial Times.

A kormányfő a törvényhozásban azt mondta, hogy no-deal brexitről elfogadott javaslat gyakorlatilag „kapituláció”. Ezzel azt üzenik az EU-nak, hogy eldöntheti, mennyi idővel tolják ki a brexit időpontját és

a bénultság akár „évekig is eltarthat”.

Egy másik lehetőség pedig Johnson szerint az, hogy teljesen leállítják a kilépési folyamatot, amit a brit választók jelentős része nem fogadna el.

Közben az ellenzéki Munkáspárt vezére, Jeremy Corbyn közölte: addig nem egyezik bele egy előre hozott választásba, amíg nem lép hatályba a „no-deal brexitet” tiltó törvény. Ez a jövő hétre várható.

„Ez a választási ajánlat olyan, mint a Hófehérke mese gonosz királynőjének almája. A méreg itt a szabályozatlan brexit” – mondta Corbyn.

A kormányzó tory pártot emellett belülről marcangolják az ellentétek. Nem csitult a vihar a kormány ellen szavazó és ezek után a pártból kizárt EU-párti konzervatívok ügyében, akik között két volt pénzügyminiszter is van. Johnson a vele amúgy szimpatizáló miniszterek csoportjától olyan levelet kapott, amely felszólította, hogy állítsa le a 21 képviselő kirúgását.

Mindeközben

az Európai Unió azt mondja, hogy továbbra sem hajlandó újratárgyalni a britek kilépési egyezményét, tehát a La Manche-csatorna másik oldaláról nézve értelmetlen huzavona az, ami a brit parlamentben megy,

hacsak nem arrafelé haladnak a képviselők, hogy a korábbi alkut elfogadják.

Ennek ellenére Brüsszelbe érkezett a britek új főtárgyalója, miközben Írország azt mondta: a Johnson-kormány nem állt elő semmi olyannal, ami feloldhatná a legfőbb vitás pontot a válási paktumban, az ír-északír határ átjárhatóságát garantáló kitételt, amit a brit konzervatívok nem akarnak elfogadni, mert vámközösségben tartaná őket az EU-val és nem tudnának szabad kereskedelmi politikát folytatni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×