eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatot tesz a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. bejárata előtt 2019. szeptember 2-án. Boris Johnson kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja a Brexit elhalasztására kérni az EU-t, Nagy-Britannia október 31-én mindenképpen kilép az unióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Johnson előrehozott parlamenti választással törné le a brexitellenes lázadókat

Döntő hét következik a brexit folyamatában: a brit parlamenti képviselők megpróbálják megakadályozni a szabályozatlan kilépést. Boris Johnson miniszterelnök viszont azzal fenyeget: előrehozott választásokat rendez.

Brit parlamenti képviselők többpárti csoportja kedden arra készült, hogy meghátrálásra kényszerítse Boris Johnson miniszterelnököt, aki akár szabályozatlan módon is kiléptetné országát az Európai Unióból.

A többfrontos harcot folytató Johnson viszont azzal vágott vissza, hogy előrehozott választásokat írhat ki. Ezzel az a célja, hogy a parlamenti sorok átrendezésével meggyőző többséget szerezzen magának.

A brit kormányfő emellett megfenyegette saját konzervatív pártjának lázadó képviselőit is:

ha szembe mennek a pártfegyelemmel, akkor már nem indulhatnak a párt színeiben a következő választásokon, azaz akár véget is érhet pártbeli és parlamenti karrierjük.

A Downing Street-i rezidencia előtt beszélve Johnson arra utalt: a lázadó képviselők csak az ő tárgyalási pozícióit gyengíthetik Brüsszellel szemben, vagy pusztán ismét értelmetlen módon késleltetik a folyamatot.

Valójában lehetetlenné teszik a további tárgyalást, „és nincs olyan, hogy én újabb határidő-csúsztatást kérjek. Október 31-én kilépünk és kész” – mondta, majd hozzátette: „és egy újabb parlamenti választás nélkül tegyük ezt. Nem akarok előrehozott választást és maguk sem akarnak”.

Johnson burkolt fenyegetése az, hogy október 14-én tarthatják meg a sebtében kiírt parlamenti választásokat, ha a képviselők nem úgy szavaznak, ahogy ő szeretné.

Vajon ráijesztett-e ezzel a lázadókra? Többen is azzal válaszoltak erre a kérdésre, hogy ők

a szabályozatlan brexit gazdasági hatásai miatt aggódó választóikat képviselik.

Közben Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére gyújtó hangú beszédben mondta azt, hogy készen állnak az előrehozott választásra és meg is nyerik azt – hiába figyelmeztette Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök, hogy éppenséggel a fordítottja történhet.

A lázadó képviselők kedden megpróbálják magukhoz ragadni az ügyrend irányítását és szerdán olyan törvényt elfogadtatni, amely arra kényszeríti Johnsont, hogy a brexit három hónapos halasztását kérje Brüsszeltől.

Erre volt Johnson válasza az, hogy szintén szerdán a kormány arról rendez szavazást, hogy október közepén előrehozott választásokat tartsanak.

Brit sajtójelentések szerint a konzervatív párt 20 képviselője készül a kormány és Johnson ellen szavazni – miközben a miniszterelnök jelenleg egyfős többséggel kormányoz.

Ahhoz, hogy Johnson előrehozott választásokat tudjon kiírni, a 650 fős alsóház kétharmadának támogatására van szükség és az a bizarr helyzet állhat elő, hogy ebben az ellenzéki Munkáspárt segíti majd. Ennek nyomán

  • úgy újabb, brexitpárti kormány alakulhat,
  • vagy a baloldali Munkáspárt ragadhatja magához a hatalmat,
  • vagy egy gyenge koalíciós kormány jöhet létre.

Felmérések szerint ugyanakkor Johnsonnak jó esélye van a győzelemre és így még valószínűbbé válhat a szabályozatlan brexit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×