Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatot tesz a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. bejárata előtt 2019. szeptember 2-án. Boris Johnson kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja a Brexit elhalasztására kérni az EU-t, Nagy-Britannia október 31-én mindenképpen kilép az unióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Johnson előrehozott parlamenti választással törné le a brexitellenes lázadókat

Döntő hét következik a brexit folyamatában: a brit parlamenti képviselők megpróbálják megakadályozni a szabályozatlan kilépést. Boris Johnson miniszterelnök viszont azzal fenyeget: előrehozott választásokat rendez.

Brit parlamenti képviselők többpárti csoportja kedden arra készült, hogy meghátrálásra kényszerítse Boris Johnson miniszterelnököt, aki akár szabályozatlan módon is kiléptetné országát az Európai Unióból.

A többfrontos harcot folytató Johnson viszont azzal vágott vissza, hogy előrehozott választásokat írhat ki. Ezzel az a célja, hogy a parlamenti sorok átrendezésével meggyőző többséget szerezzen magának.

A brit kormányfő emellett megfenyegette saját konzervatív pártjának lázadó képviselőit is:

ha szembe mennek a pártfegyelemmel, akkor már nem indulhatnak a párt színeiben a következő választásokon, azaz akár véget is érhet pártbeli és parlamenti karrierjük.

A Downing Street-i rezidencia előtt beszélve Johnson arra utalt: a lázadó képviselők csak az ő tárgyalási pozícióit gyengíthetik Brüsszellel szemben, vagy pusztán ismét értelmetlen módon késleltetik a folyamatot.

Valójában lehetetlenné teszik a további tárgyalást, „és nincs olyan, hogy én újabb határidő-csúsztatást kérjek. Október 31-én kilépünk és kész” – mondta, majd hozzátette: „és egy újabb parlamenti választás nélkül tegyük ezt. Nem akarok előrehozott választást és maguk sem akarnak”.

Johnson burkolt fenyegetése az, hogy október 14-én tarthatják meg a sebtében kiírt parlamenti választásokat, ha a képviselők nem úgy szavaznak, ahogy ő szeretné.

Vajon ráijesztett-e ezzel a lázadókra? Többen is azzal válaszoltak erre a kérdésre, hogy ők

a szabályozatlan brexit gazdasági hatásai miatt aggódó választóikat képviselik.

Közben Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére gyújtó hangú beszédben mondta azt, hogy készen állnak az előrehozott választásra és meg is nyerik azt – hiába figyelmeztette Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök, hogy éppenséggel a fordítottja történhet.

A lázadó képviselők kedden megpróbálják magukhoz ragadni az ügyrend irányítását és szerdán olyan törvényt elfogadtatni, amely arra kényszeríti Johnsont, hogy a brexit három hónapos halasztását kérje Brüsszeltől.

Erre volt Johnson válasza az, hogy szintén szerdán a kormány arról rendez szavazást, hogy október közepén előrehozott választásokat tartsanak.

Brit sajtójelentések szerint a konzervatív párt 20 képviselője készül a kormány és Johnson ellen szavazni – miközben a miniszterelnök jelenleg egyfős többséggel kormányoz.

Ahhoz, hogy Johnson előrehozott választásokat tudjon kiírni, a 650 fős alsóház kétharmadának támogatására van szükség és az a bizarr helyzet állhat elő, hogy ebben az ellenzéki Munkáspárt segíti majd. Ennek nyomán

  • úgy újabb, brexitpárti kormány alakulhat,
  • vagy a baloldali Munkáspárt ragadhatja magához a hatalmat,
  • vagy egy gyenge koalíciós kormány jöhet létre.

Felmérések szerint ugyanakkor Johnsonnak jó esélye van a győzelemre és így még valószínűbbé válhat a szabályozatlan brexit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×