Infostart.hu
eur:
388.28
usd:
334.73
bux:
121172.53
2026. március 4. szerda Kázmér
Boris Johnson brit miniszterelnök a délnyugat-franciaországi Biarritz repülőterére érkezik 2019. augusztus 24-én, a hét legfejlettebb ipari ország (G7) csúcstalálkozójának nyitónapján. Idén Franciaország tölti be a G7-ek elnöki tisztségét, a csoport tagjai az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Olaszország, Kanada és az Európai Unió.
Nyitókép: Boris Johnson brit miniszterelnök a délnyugat-franciaországi Biarritz repülőterére érkezik 2019. augusztus 24-én, a hét legfejlettebb ipari ország (G7) csúcstalálkozójának nyitónapján. MTI/EPA/Pool/Dylan Martinez

A brit kormányfő szerint bizonytalan, hogy lesz-e kilépési megállapodás

Bizonytalannak nevezte a brit kormányfő, hogy lesz-e megállapodás az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséről.

Boris Johnson vasárnap a G7 országcsoport csúcstalálkozóján a délnyugat-franciaországi Biarritz-ban a BBC hírtelevíziójának nyilatkozva azt mondta, "minden az európai uniós barátainkon és partnereinken múlik". Mindazonáltal hozzátette, derűlátó, úgy véli az Európai Unióban is megértették az elmúlt napokban, hogy van lehetőség a megállapodásra. Újfent nyomatékosította viszont a rendezetlen Brexitre való felkészülés jelentőségét is.

A július vége óta hivatalban lévő új kormányfő korábban azt hangoztatta, "egy a millióhoz" az esélye annak, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg. A Brexit jelenleg érvényes határnapja október 31., amelyhez a Boris Johnson vezette konzervatív kormány mereven ragaszkodik, és

szilárd álláspontja, hogy "ha törik, ha szakad" az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból október utolsó napján.

A megállapodás nélküli kiválással kapcsolatos esetleges fennakadásokkal, ezen belül is a gyógyszerellátás biztonságával kapcsolatos kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette, garantálja, hogy az emberek a rendezetlen Brexit esetén is hozzájutnak gyógyszereikhez. Hozzátette azonban: nem állítja, hogy nem lesznek előre nem látott nehézségek. Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével való találkozója előtt kitért arra is, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (13 870 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettségnek csak elenyésző részét teljesítené.

A Boris Johnson vezette kormány elveti az előző miniszterelnök, Theresa May által az EU-val elért kilépési megállapodást, elsősorban az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt.

A tartalékmegoldás szerint az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig az unió egységes belső piacának egyes előírásai is érvényben maradnának, ha a felek nem jutnak olyan kereskedelmi megállapodásra, amely önmagában feleslegessé tenné tartalékmegoldás életbe lépését.

A brit kormány kifogásolja azonban, hogy a tartalékmegoldás meghatározatlan időre szól,

egyoldalúan nem mondható fel, és amiatt is sértené a brit szuverenitást, hogy az Egyesült Királyságnak nem lenne beleszólása a szabályozásba, így a Brexit lényegében névlegessé válna. Boris Johnson vasárnap emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacát és a vámuniót is el akarja hagyni.

A brit kormány sürgeti, hogy a tartalékmegoldás kerüljön ki a kilépési megállapodásból, és a felek ehelyett kötelezzék el magukat alternatív megoldások keresése mellett, a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások részeként.

Boris Johnson a héten Párizsban és Berlinben járt a német kancellárnál és a francia államfőnél. Angela Merkel világossá tette számára, hogy brit részről várják az esetleges alternatívákat a tartalékmegoldásra.

A The Sunday Times című vasárnapi brit lap úgy értesült, hogy a brit kormányfő Berlinben azt javasolta, hogy brit részről a gazdaság bizonyos, az EU számára kiemelt jelentőségű területein tartanák magukat az EU egységes belső piacának előírásaihoz, más szektorokban viszont eltérnének tőlük, és azt is hangoztatta, hogy a vámellenőrzést az ír-északír határtól távolabb is el lehet végezni, így nem lenne szükség a fizikai határellenőrzés visszaállítására.

A határellenőrzés visszaállításának gondolatát mind az EU, mind a brit kormány elveti az EU-hoz tartozó Írország és az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írország között. A határ szabad átjárhatósága sarkalatos eleme az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki egyezménynek. Megállapodás nélküli Brexit esetén azonban sokak szerint elkerülhetetlenné válna a fizikai határellenőrzés visszaállítása.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×