A legtöbben, 958 ezren Angliában nyújtották be kérelmüket. Skóciában 51 600-an, Walesben 15 600-an, Észak-Írországban 12 900-an kértek tartós letelepedési engedélyt.

A július 31-ei adatok szerint a legnagyobb számban lengyel, román, olasz és portugál állampolgárok folyamodtak a tartósan letelepedett státusért: közülük rendre 179 800-an, 141 200-an, 121 600-an, illetve 92 900-an nyújtottak be igénylést.

Magyar állampolgárok részéről 31 500 kérelem érkezett, ami növekedést jelez az előző hónapban közölt 27 800 főhöz képest.

A lista végén Írország, Szlovénia és Luxemburg áll 1500, 1000, valamint 300 kérelemmel.

Csaknem öt hónapja működik az igénylési rendszer

A brit kormány héthavi próbaüzemet követően március 30-án indította el teljeskörűen az igénylési rendszert, és már az első hétvégén több mint 50 ezren igényelték a tartós letelepedési státuszt. London döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de

letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

A Nagy-Britanniában élő és maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.

Időprésben

Az Egyesült Királyság 27 EU-társországából hozzávetőleg 3,2 millióan élnek a szigetországban. A külföldi EU-állampolgárok 2021. június 30-ig kérhetik tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetését, amennyiben a brit európai uniós tagság megállapodással szűnik meg.

Amennyiben viszont rendezetlen, kemény brexittel jön létre a szakítás 2019. október 31-én, akkor csak 2020. december 31-ig van idejük benyújtani igényüket.

Egyre nagyobb az esély a megállapodás nélküli brexitre

A július 24. óta hivatalban lévő új miniszterelnök, Boris Johnson többször megerősítette, hogy az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az EU-ból a brexit jelenleg érvényes határnapján, október 31-én, akár meg tudnak állapodni a közösséggel a feltételekről, akár nem. A Theresa May által elért megállapodásban foglalt tartalékmegoldást az ír-északír határ ellenőrzésének elkerüléséről azonban a brit szuverenitást féltve nem tudja elfogadni, és követeli annak törlését.

A brit kormányfő a minap az Európai Unióval való "rettenetes összejátszással" vádolt meg képviselőket. Boris Johnson a Facebook közösségi portálon tartott élő közvetítésben úgy vélekedett, hogy az Európai Unió kevésbé hajlik a kompromisszumra az Egyesült Királysággal a brit EU-tagság megszűnéséről szóló új megállapodásról amiatt, hogy a londoni parlament ellenzi a kilépést. A konzervatív kormány miniszterelnöke szerint ez növelte annak valószínűségét, hogy az "Egyesült Királyság megállapodás nélkül kényszerül távozni" október végén.