Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Nem késett az EU válasza Boris Johnson "alternatív megoldásos" levelére

A brit miniszterelnök levelet írt Donald Tusk ET-elnöknek, a napokban pedig újabb brexittárgyalási forduló következik.

Nem vázol fel megvalósítható alternatívákat Boris Johnson brit miniszterelnök előző napi levele az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének feltételeire vonatkozóan - szögezte le az Európai Bizottság kedden. Sajtótájékoztatóján Natasha Bertaud szóvivő félrevezetőnek és pontatlannak minősítette a szóban forgó levelet, amelyben Johnson az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó, szerinte antidemokratikus tartalékmegoldás (backstop) törlését kérte.

A történtekre Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is reagált, rámutatva, hogy a brit belpolitikai bénultság fő okának számító mechanizmus "biztosíték" a kemény határok újbóli bevezetése ellen, hacsak és amíg nem születik jobb megoldás. "Valójában a határellenőrzés visszaállítását támogatják, akik ellenzik ezt a pótmegoldást, de nem kínálnak reális alternatívákat" - írta Tusk a Twitteren.

Antti Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője hétfőn figyelmeztette brit kollégáját, hogy a bennmaradó tagállamok nem fogják újratárgyalni a már elfogadott, de a londoni parlament által háromszor leszavazott kiválási szerződést.

Keddi levelében Boris Johnson azt javasolta, a tartalékmegoldás helyett a felek kötelezzék magukat, hogy alternatív megoldást találnak a Brexit október 31-ei határideje után tervbe vett átmeneti időszak végéig. Egyes elemzők azonban a dokumentumot "puszta PR-fogásnak" tartják.

A tartalékmegoldás alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a backstop alkalmazását.

A "kemény Brexit" növekvő valószínűsége nyomán eközben az angol font értéke közel hároméves mélypontra zuhant a dollárral és az euróval szemben.
Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×