Bár az uniós munkavállalók – brit szóhasználattal migránsok – ügye már korántsem izgatja annyira a brit választókat, mint a brexitvoksolás idején, Boris Johnson kormánya valamiért látványosan keményen akarja véghezvinni a szakítást Európával.

Ebbe beletartozik, hogy elődjével szemben nem fokozatosan, hanem azonnal leállítaná az uniós polgárok Nagy-Britanniába történő szabad belépését, szemben elődjével, Theresa May-jel, aki átmeneti időszakot akart hagyni.

A szigetországban 3,6 millió európai uniós állampolgár él, és a brexitnépszavazás után a brit kormány azzal hitegette őket, hogy nem kell aggódniuk a jövőjük miatt. Megnyitották számukra a letelepedési programot, de eddig csak egyharmaduk kért letelepedési státuszt. Ez olyanoknak jár, akik már több mint öt éve Nagy-Britanniában élnek.

Akiknél nincs meg az öt év, azok „letelepedés előtti” státuszt kérhetnek.

Nehézségeket okozott azonban a csak Android telefonon elérhető alkalmazás, az angolul nem jól tudók számára a komplikált nyelvezet és emellett a brit belügyminisztérium által esetenként magáncégeknek kiszervezett informatikai rendszerek hanyag tervezése és egyéb bürokratikus baklövések.

Az eredmény az, hogy az EU-s állampolgárok egy része – köztük magyarok – aggódnak, és a friss bejelentés csak tovább növelheti szorongásukat.

Sem ők, sem a brit munkaadók nem látják világosan, mi történik azokkal, akik még nem folyamodtak státusért vagy nem kapták meg azt – erre amúgy az októberi brexithatáridő lejárta után, egészen 2020 decemberig lenne lehetőségük,

legalábbis eddig ezt hallották.

A brit kabinet még a részletekről tárgyal – írta a Financial Times. Egy kormányzati közlés szerint az új szabályozás részeként még szigorúbban vizsgálnák, hogy a beérkező uniós polgárok büntetett előéletűek-e. Egyelőre azonban erre nincs mód a határon történő beléptetéskor.

Szakértők szerint ugyanakkor a szigorításokhoz törvénykezésre van szükség, a törvény elfogadásához pedig időre, és kérdéses, hogy a brexit dátumáig meglesz-e a jogszabály.

A brit kormány azt állítja, hogy az esetleges októberi kemény brexit után is vízummentesen utazhatnak EU-s állampolgárok az országba turistaként vagy üzleti látogatóként.

A munkát keresőket és a diákokat azonban már érintik az egyelőre nem részletezett szigorítások.

A nagy kérdés az, hogyan fogják a brit hatóságok október után megkülönböztetni a frissen érkezett EU-állampolgárokat az olyan, a szigetországban életvitelszerűen élőktől, akik még nem folyamodtak a letelepedési státuszért? Azaz

előfordulhat-e, hogy valaki hazautazik szabadságra, aztán nem engedik vissza, pedig brit földön van a munkahelye, a lakása, netán a családja.

A leköszönt Theresa May kormánya az újonnan érkezetteknek hároméves ideiglenes vízumot adott volna, és ezt fokozatosan iktatta volna ki. Az új Johnson-kormány ezt elvetette, és nem hajlandó 2021-ig fenntartani a szabad mozgás jogát sem.

A nem kidolgozott új elképzelések miatt nemcsak az EU-s polgárok, de

a brit munkaadók feje is fáj, mert nem tudják tervezni a jövőbeli munkaerő-felvételt.

A Kormányzati Intézet nevű kutatóműhely brexitügyi igazgatója, Joe Owen közölte is: a terv szinte bizonyosan kivitelezhetetlen.