INFORÁDIÓ 
2019. május 27. hétfő
Hella

schöpflin györgy

brexit

ep-választás 2019

Strasbourg, 2019. március 26. Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal. MTI/EPA/Patrick Seeger

Így oszthatják szét a brit mandátumokat az unióban a brexit után

InfoRádió

A brexit után a lakosságszám és a májusi választás eredménye alapján osztanak szét a tagállamok között 27 brit mandátumot abból a 73-ból, amit a szigetország szerez, nem írnak ki időközi választást - tudta meg az InfoRádió az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának magyar tagjától.

Nagy-Britanniának azért kell részt vennie az EP-választáson, mert október 31-re módosította a kilépéséről szóló megállapodás elfogadásának dátumát.

"Addig, amíg az Egyesült Királyság nem lép ki az Európai Unióból, addig teljes jogú tagja annak, vagyis kötelezően küld 73 képviselőt az Európai Parlamentbe"

- tette egyértelművé az InfoRádióban Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az EP alkotmányügyi bizottságának tagja.

A szakpolitikus teljesen bizonytalannak nevezte azt, hogy az EU-ból kilépő britek "politikailag köztes állapotban lévő" EP-képviselői majd mikor hagyják el a közös parlamentet, október 31-én, a most látszó kilépési dátummal vagy csak később.

Hogy a brit mandátumokkal mi történik majd, arról Schöplin György elmondta, elvileg 27-et szétosztanak a tagállamok között, 46 pedig megszűnik, ennyivel csökken az EP létszáma, de ez csakis akkor lép életbe, ha Nagy-Britannia valóban kilép.

"Az eredeti ötlet az volt, hogy a 73 mandátumot eltesszük valamiféle hűtőszekrénybe.

De eztán jött a lobbizás különféle tagállamoktól: egyes országok például a demográfiai változások miatt plusz mandátumokhoz kell, hogy jussanak, így jár Svédország is, de csak a brexit után" - mondta a politikus.

Hogy a plusz svéd mandátum melyik párté lesz, arról úgy fogalmazott: a választás mindenhol arányos, így a május végi választás mindenhol eldönti, hogy ki milyen arányban részesülhet a helyekből.

A svédek (1) mellett a franciák (5), a spanyolok (5), az olaszok (3), a hollandok (3), az írek (2), a szlovákok (1), az észtek (1), a lengyelek (1), a románok (1), az osztrákok (1), a finnek (1), a dánok (1), a horvátok (1) és a litvánok (1) is kapnak még képviselői helyeket, de Magyarország, Lettország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Szlovénia, Csehország, Görögország, Portugália, Belgium, Bulgária és Németország nem.

Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Kapcsolódó hang

A brit EP-mandátumok sorsa - Schöpflin György
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018