Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Nyitókép: Pixabay

Újra nekifutnak a brexitszavazásnak

Június elején az alsóház elé terjeszti a brit kormány a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) törvénybe iktatását célzó tervezetet.

A Downing Street kedd esti bejelentésének közvetlen előzményeként váratlanul személyes megbeszélést tartott Theresa May konzervatív párti miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője.

May hivatalának szóvivője a késő este véget ért tárgyalás után közölte: a találkozó célja az volt, hogy a miniszterelnök egyértelművé tegye a kormány elkötelezettségét a Munkáspárttal folyó tárgyalások befejezése és a brit EU-tagságról tartott népszavazás döntésének végrehajtása mellett.

Mindezek érdekében a kormány a június 3-án kezdődő héten előterjeszti a kilépési megállapodás törvénybe iktatásának tervezetét. Ez alapvető fontosságú, ha az Egyesült Királyság még a nyári parlamenti szünet előtt ki akar lépni az Európai Unióból - hangsúlyozta kedd esti tájékoztatásában a Downing Street szóvivője.

Az illetékes hasznosnak és konstruktívnak nevezte Theresa May és Jeremy Corbyn megbeszélését. Hozzátette:

a tárgyalások a kormány és a Munkáspárt között már szerdán folytatódnak tisztviselői szinten, annak érdekében, hogy meg lehessen teremteni a stabil többséget az alsóházban a kilépési megállapodás törvénybe iktatásához,

biztosítandó, hogy az Egyesült Királyság gyorsan kiléphessen az EU-ból.

A bejelentés gyakorlatilag egyenes utalásnak tekinthető arra, hogy a brit kormány június elejét tekinti a Munkáspárttal kezdett tárgyalássorozat befejezési határidejének.

Az alsóház a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval tavaly novemberben elért megállapodást eddig háromszor visszautasította.

Theresa May ezek után, a múlt hónap elején jelentette be, hogy a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az EU-ból.

Nincs hír azonban arról, hogy az eddigi tárgyalási fordulók érdemi előrelépést eredményeztek volna a vitás kérdésekben.

Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje, a munkáspárti tárgyalóküldöttség vezetője már a konzervatív kormánnyal kezdett tárgyalássorozat elején egyértelművé tette, hogy a Munkáspárt csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amelyben szerepel népszavazás kiírása arról, hogy a választók jóváhagyják-e a Brexit feltételrendszerét.

A Munkáspárt emellett állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását is elengedhetetlennek tartja az EU-val a Brexit utáni időszakra.

A konzervatív párti kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette.

Theresa May miniszterelnökre jelentős nyomás nehezedik a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről, hogy ne menjen bele a Munkáspárttal semmiféle olyan kompromisszumba, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámunióban maradna az EU-val. Legutóbb éppen kedden szólította fel erre a kormányfőt közös levelében 13 olyan konzervatív képviselő, aki korábban kormányzati tisztséget töltött be.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán Theresa May kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-éig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a jövő heti európai parlamenti választásokon.

A brit EP-szavazást jövő csütörtökön tartják.

David Lidington, a brit kormány kabinetirodájának vezetője - aki e tisztségében Theresa May helyettesének számít - a BBC televíziónak nyilatkozva azonban a minap kijelentette: a kormány megkétszerezi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Brexit ne késsen sokat az EP-választások után, és "ideális esetben" a megválasztott brit EP-képviselőknek már nem is kell majd elfoglalniuk helyüket az Európai Parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor arról is beszélt, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Az AI-rali két legnagyobb kockázata a beruházási költekezés megtorpanása és a tartósan magas kamatkörnyezet – különösen, ha egyszerre jelentkeznek. Öt technológiai óriás idei beruházása megközelítheti a 800 milliárd dollárt, ami az amerikai GDP közel 2,5 százalékának felel meg, így e vállalatok döntései már makrogazdasági súlyúak. Egy komolyabb AI-csalódás a tőzsdei korrekción túl a beszállítói láncokat, a munkaerőpiacot és a hitelezést is megrendíthetné, miközben az energiaválság és a tartós infláció megkötné a Fed kezét. A cikk gondolatkísérlete azt vizsgálja, hol húzódik a határ egy kellemetlen tőzsdei korrekció és az egész amerikai gazdaságot megrázó visszaesés között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×