Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Nyitókép: Pixabay

Újra nekifutnak a brexitszavazásnak

Június elején az alsóház elé terjeszti a brit kormány a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) törvénybe iktatását célzó tervezetet.

A Downing Street kedd esti bejelentésének közvetlen előzményeként váratlanul személyes megbeszélést tartott Theresa May konzervatív párti miniszterelnök és Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője.

May hivatalának szóvivője a késő este véget ért tárgyalás után közölte: a találkozó célja az volt, hogy a miniszterelnök egyértelművé tegye a kormány elkötelezettségét a Munkáspárttal folyó tárgyalások befejezése és a brit EU-tagságról tartott népszavazás döntésének végrehajtása mellett.

Mindezek érdekében a kormány a június 3-án kezdődő héten előterjeszti a kilépési megállapodás törvénybe iktatásának tervezetét. Ez alapvető fontosságú, ha az Egyesült Királyság még a nyári parlamenti szünet előtt ki akar lépni az Európai Unióból - hangsúlyozta kedd esti tájékoztatásában a Downing Street szóvivője.

Az illetékes hasznosnak és konstruktívnak nevezte Theresa May és Jeremy Corbyn megbeszélését. Hozzátette:

a tárgyalások a kormány és a Munkáspárt között már szerdán folytatódnak tisztviselői szinten, annak érdekében, hogy meg lehessen teremteni a stabil többséget az alsóházban a kilépési megállapodás törvénybe iktatásához,

biztosítandó, hogy az Egyesült Királyság gyorsan kiléphessen az EU-ból.

A bejelentés gyakorlatilag egyenes utalásnak tekinthető arra, hogy a brit kormány június elejét tekinti a Munkáspárttal kezdett tárgyalássorozat befejezési határidejének.

Az alsóház a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval tavaly novemberben elért megállapodást eddig háromszor visszautasította.

Theresa May ezek után, a múlt hónap elején jelentette be, hogy a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az EU-ból.

Nincs hír azonban arról, hogy az eddigi tárgyalási fordulók érdemi előrelépést eredményeztek volna a vitás kérdésekben.

Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje, a munkáspárti tárgyalóküldöttség vezetője már a konzervatív kormánnyal kezdett tárgyalássorozat elején egyértelművé tette, hogy a Munkáspárt csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amelyben szerepel népszavazás kiírása arról, hogy a választók jóváhagyják-e a Brexit feltételrendszerét.

A Munkáspárt emellett állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását is elengedhetetlennek tartja az EU-val a Brexit utáni időszakra.

A konzervatív párti kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette.

Theresa May miniszterelnökre jelentős nyomás nehezedik a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről, hogy ne menjen bele a Munkáspárttal semmiféle olyan kompromisszumba, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámunióban maradna az EU-val. Legutóbb éppen kedden szólította fel erre a kormányfőt közös levelében 13 olyan konzervatív képviselő, aki korábban kormányzati tisztséget töltött be.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán Theresa May kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-éig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a jövő heti európai parlamenti választásokon.

A brit EP-szavazást jövő csütörtökön tartják.

David Lidington, a brit kormány kabinetirodájának vezetője - aki e tisztségében Theresa May helyettesének számít - a BBC televíziónak nyilatkozva azonban a minap kijelentette: a kormány megkétszerezi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Brexit ne késsen sokat az EP-választások után, és "ideális esetben" a megválasztott brit EP-képviselőknek már nem is kell majd elfoglalniuk helyüket az Európai Parlamentben.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×