A TRAN azt követően szavazott ismét a tervezetről, hogy a szakbizottsági szinten tavaly júniusban már elfogadott és a magyar kormány által is támogatott szöveget a plenáris ülés elutasította és visszaküldte újratárgyalásra.

A legfőbb vitás pont az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások. A szemben álló országok szociális dömpinggel, illetve protekcionizmussal vádolják egymást.

A kiküldött munkavállalókra elvileg azonos szabályok vonatkoznának a munkabér és a munkafeltételek terén, mint a helyiekre, ami a bírálók szerint számos újonnan csatlakozó uniós országot hátrányosan érintene.

Emellett éles vita folyt például a kabinban alvás lehetőségéről vagy tilalmáról is.

Deli Andor: a legrosszabb nem valósult meg

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja üdvözölte a csütörtöki szavazás eredményét, mondván, az kedvező a kelet- és közép-európai fuvarozók számára.

"A fuvarozás egyike azon kevés területnek, ahol régiónk vállalatai valamennyi versenyelőnnyel rendelkeznek. A nyugati szakszervezetek és politikusok azonban ezt nem nézik jó szemmel, és a szociális védelem álcája mögé bújva igyekeznek protekcionista intézkedéseket hozni. Bár azt állítják, hogy pusztán a sofőrök érdekeit védik, javaslataikkal több százezer sofőr munkahelye és megélhetése kerülhetett volna veszélybe" - írta közleményében Deli Andor fideszes EP-képviselő.

"A mai napon egy hosszadalmas és nehéz folyamatban sikerült elkerülnünk a legrosszabb forgatókönyv megvalósulását, a harc azonban nem ért véget" - fogalmazott.

Túl laza vagy túl szigorú?

Bár a zöldpárti frakció is üdvözölte az elutasítást, de más okból, ők ugyanis még a tervezettnél is szigorúbb szabályokat szeretnének a munkakörülmények javítása érdekében.

Különböző fuvarozói szakszervezetek tüntettek csütörtökön az Európai Parlament brüsszeli székháza előtt az elutasított mobilitási csomag előírásai ellen, amelyek egyesek szerint túl szigorúak, míg mások szerint túl lazák.

Az Európai Unió másik társjogalkotó szerve, a tagállamok kormányainak tanácsa decemberben már jóváhagyta tárgyalási mandátumát kilenc ország, köztük Magyarország ellenszavazata mellett, így már csak az EP álláspontjának elfogadására lenne szükség az intézményközi egyeztetések megkezdéséhez.