Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnök (b) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülése előtt a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018. szeptember 3-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Orbán Viktor: Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására

Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában hétfőn.

Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit - mondta a kormányfő.

A magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban

- fűzte hozzá. Az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására - tette hozzá.

Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat - jelentette ki. Megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen. Az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg - mutatott rá Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök elmondta: 2010-es kormányra kerülése óta Magyarország nyitott a türk országok felé a kölcsönös tisztelet, a sajátosságok és realitások figyelembe vételével.

  • Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában,
  • 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával.

A türk tanács tagállamai egyre fontosabb szerepet játszanak a magyar külpolitikában. Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is - mondta a magyar kormányfő.

Orbán Viktor a tanácskozás témájával, a sporttal és ifjúsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a magyar állam 595 állami ösztöndíjat fizet a hat türk nyelvű ország Magyarországon tanuló fiataljainak, és ezt a számot emelni fogja.

A magyar Eximbank 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében

- tette hozzá.

A tanácskozáson felszólalt Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, valamint Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára is.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×