Közölte: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.

Ezzel azonban nem minden európai állam ért egyet - hívta fel a figyelmet. "Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél" - fejtette ki.

Elkezdődött az összecsiszolódás

A miniszterelnök kitért arra: a tavalyi NATO-csúcshoz képest - amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, és amelynek a hangulata "érdes", "pokrócszerű" volt - a mostani tanácskozáson "a NATO állam- és kormányfőinek társasága, a vezetők klubja az összecsiszolódás jeleit mutatja".

Úgy érzékelte ugyanis - mondta Orbán Viktor -, hogy az egy évvel ezelőttihez képes a mostani konfliktusok kisebbek voltak, a különbségek csökkentek, az egyetértés nőtt. Ezért a mostani csúcstalálkozót a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, "összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról".

A miniszterelnök értékelése szerint a meghozott fontos döntések az egységet mutatják. Maradtak fenn ugyanakkor véleménykülönbségek - jelezte, ezek között kiemelve, hogy az Egyesült Államok "jól átgondolt érvekkel és erőteljesen érvel" amellett, hogy minden tag emelje fel a katonai kiadásait, költsön többet fegyverekre, hadseregre, biztonságra.

A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta:

a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, "a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus".

Utóbbiról úgy fogalmazott: Törökország kulcsország, stabil Törökország nélkül ugyanis nem lehet megvédeni délről a terrorizmussal és a migránsokkal szemben a kontinenst. Ezért Magyarország üdvözli, hogy Ankarának sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtania, amely minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot - közölte.

A háborús konfliktusokat pedig - folytatta -, amelyek nem az egyedüli, de fontos kiváltó okai a migránsválságnak, rendezni kell, mert a béke nemcsak úgy kerül veszélybe, hogy háború alakul ki, hanem úgy, hogy eltűnnek a békés élet feltételei, és akkor a migránsok felkerekednek, máshol keresnek maguknak országot, "mondjuk, éppen a mienket akarják belakni". Ezt részben határvédelemmel kell megakadályozni, részben pedig az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében való közreműködéssel - tette hozzá.

Grúzia és Ukrajna

Grúzia és Ukrajna részvételéről a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt.

Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani - fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése.

"Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom, és erősen kell majd beszélnem a mai nap során"

- jelezte a miniszterelnök.

Ki irányítsa a közös hadsereget?

A közös európai hadseregre vonatkozó törekvésekről Orbán Viktor azt közölte: Magyarország híve egy ilyen hadsereg mihamarabbi felállításának. A közös hadsereg irányításának problémája ugyanakkor egy komoly szakmai feladat - folytatta -, de "nekünk nem újdonság, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában mi már voltunk közös hadsereg része". Tehát "nekünk van tudásunk, amit be tudunk adni a közösbe" - jegyezte meg, kijelentve: egy igazi független Európának az az érdeke, hogy legyen saját hadereje. Ezért is fontos, hogy minden európai állam, a németek is igyekezzenek minél nagyobb összeget költeni egy közös hadsereg felállítására - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy egy ilyen haderő összeütközést jelenthet-e a NATO-val, úgy fogalmazott: ez szándék és intelligencia kérdése. Ha az észak-amerikaiak ezt nem tekintik velük szembeni lépésnek, akkor működtethető egy két pilléren nyugvó biztonsági rendszer.