Brüsszel azt tervezi, hogy

30 milliárd eurónyi regionális támogatást von el Közép- és Kelet-Európából és az összeget dél-európai tagállamok kapják meg.

Az Európai Bizottság által javasolt és az összesen 330 milliárd eurós „kohéziós” politika reformtervét kedden mutatják be. Ez a 2021-2027-es közös költségvetés legjelentősebb és legnagyobb vitát kiváltó elképzelése – jegyzi meg a Financial Times.

Az elvonás mások mellett azokat a tagállamokat sújtja, amelyek hangosan ellenezték, hogy az unió területére érkezett, és menekültstátuszt kapott bevándorlókat telepítsenek be hozzájuk. A pénzt pedig részben azok kapják – így Görögország és Olaszország – amelyekre a legnagyobb terheket rótta a Földközi-tengerről érkező migránsok ellátása. Emellett Budapestet és Varsót is bírálatok érték Brüsszelből a demokrácia állapota miatt.

Az FT által látott vázlat szerint Közép- és Kelet-Európa jóval nagyobb elvonásra számíthat a Brüsszeli Bizottságtól, mint a korábban elképzelt és a teljes kohéziós támogatások egytizedét jelentő csökkentések. Mint a gazdasági lap megjegyzi, a Bizottságon belül heves vita folyik a pontos összegekről és a pénz elosztásáról. A javasolt elképzelés értelmében ugyanakkor Lengyelország támogatását 23 százalékkal, azaz 19,5 milliárd euróval csökkentenék.

Magyarország, a Cseh Köztársaság, Észtország és Litvánia esetében pedig 24 százalékos lenne a támogatások visszafogása

– maximum ennyit engedélyez a Bizottság által létrehozott „biztonsági háló”.

Velük szemben a 2008-as pénzügyi válság által erősen sújtott déli tagállamok esetében vagy befagyasztják vagy növelik a regionális támogatások mértékét. Spanyolország például 5 százalékkal, Görögország 8 százalékkal és Olaszország 6,5 százalékkal több pénzt kap. Az FT megfogalmazása szerint a Kelet- és Közép-Európai országok „aránytalanul nagy mértékben jutottak előnyökhöz az uniós kohéziós alapokból”, amelyeket a 2004-es bővítés után terjesztettek ki.

A Brüsszeli Bizottság magyarázata szerint a reformmal „az egyenlőtlenségek alakulására” reagáltak a blokkon belül és a költségvetési változtatásokkal a leginkább elmaradott régiókra és országokra koncentrálnak. Ezért veszítenek a Visegrádi és a Balti államok 37 milliárd eurónyi támogatást. Mindeközben több északi tagállam – Belgium, Svédország, Dánia és Hollandia – támogatási szintjét befagyasztották.

A reform megalkotói szerint a balti és a keleti tagállamok húzzák a legnagyobb hasznot az EU-s kohéziós alapokból. Szlovákiában és Lettországban még mindig egy főre lebontva 300 eurót kap az állam Brüsszeltől, ami háromszor több, mint az egy főre jutó összeg Olaszországban.