eur:
411.32
usd:
392.96
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Brüsszel, 2018. május 2.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 2-án, miután a bizottság bemutatta a 2021 és 2027 közötti időszak európai uniós költségvetési tervezetét az Európai Parlamentben. A háttérben olvasható felirat jelentése: EU-költségvetés a jövőért. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Több milliárd eurót vonnának el Magyarországtól és szomszédainktól

30 milliárd eurónyi regionális támogatás elvonását tervezi Kelet-Európából az Európai Unió – állítja a Financial Times című gazdasági lap. Az újság külön megemlíti, hogy csökkentenék a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt „kohéziós alapokat”. A pénzt a görög, olasz és spanyol büdzsé kapná meg.

Brüsszel azt tervezi, hogy

30 milliárd eurónyi regionális támogatást von el Közép- és Kelet-Európából és az összeget dél-európai tagállamok kapják meg.

Az Európai Bizottság által javasolt és az összesen 330 milliárd eurós „kohéziós” politika reformtervét kedden mutatják be. Ez a 2021-2027-es közös költségvetés legjelentősebb és legnagyobb vitát kiváltó elképzelése – jegyzi meg a Financial Times.

Az elvonás mások mellett azokat a tagállamokat sújtja, amelyek hangosan ellenezték, hogy az unió területére érkezett, és menekültstátuszt kapott bevándorlókat telepítsenek be hozzájuk. A pénzt pedig részben azok kapják – így Görögország és Olaszország – amelyekre a legnagyobb terheket rótta a Földközi-tengerről érkező migránsok ellátása. Emellett Budapestet és Varsót is bírálatok érték Brüsszelből a demokrácia állapota miatt.

Az FT által látott vázlat szerint Közép- és Kelet-Európa jóval nagyobb elvonásra számíthat a Brüsszeli Bizottságtól, mint a korábban elképzelt és a teljes kohéziós támogatások egytizedét jelentő csökkentések. Mint a gazdasági lap megjegyzi, a Bizottságon belül heves vita folyik a pontos összegekről és a pénz elosztásáról. A javasolt elképzelés értelmében ugyanakkor Lengyelország támogatását 23 százalékkal, azaz 19,5 milliárd euróval csökkentenék.

Magyarország, a Cseh Köztársaság, Észtország és Litvánia esetében pedig 24 százalékos lenne a támogatások visszafogása

– maximum ennyit engedélyez a Bizottság által létrehozott „biztonsági háló”.

Velük szemben a 2008-as pénzügyi válság által erősen sújtott déli tagállamok esetében vagy befagyasztják vagy növelik a regionális támogatások mértékét. Spanyolország például 5 százalékkal, Görögország 8 százalékkal és Olaszország 6,5 százalékkal több pénzt kap. Az FT megfogalmazása szerint a Kelet- és Közép-Európai országok „aránytalanul nagy mértékben jutottak előnyökhöz az uniós kohéziós alapokból”, amelyeket a 2004-es bővítés után terjesztettek ki.

A Brüsszeli Bizottság magyarázata szerint a reformmal „az egyenlőtlenségek alakulására” reagáltak a blokkon belül és a költségvetési változtatásokkal a leginkább elmaradott régiókra és országokra koncentrálnak. Ezért veszítenek a Visegrádi és a Balti államok 37 milliárd eurónyi támogatást. Mindeközben több északi tagállam – Belgium, Svédország, Dánia és Hollandia – támogatási szintjét befagyasztották.

A reform megalkotói szerint a balti és a keleti tagállamok húzzák a legnagyobb hasznot az EU-s kohéziós alapokból. Szlovákiában és Lettországban még mindig egy főre lebontva 300 eurót kap az állam Brüsszeltől, ami háromszor több, mint az egy főre jutó összeg Olaszországban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×