Infostart.hu
eur:
363.71
usd:
310.55
bux:
132855.51
2026. április 28. kedd Valéria
Nyitókép: Twitter

Műemléket zúzott össze a Boszporusz partján egy irányíthatatlanná vált teherhajó

Lezárták szombaton a Boszporusz-szorost, mert egy kormányozhatatlanná vált teherhajó belecsapódott Isztambul egyik híres történelmi műemlékébe, súlyos károkat okozva az épületben - adta hírül a Daily Sabbah Istanbul című török napilap. Az esetről videófelvétel is készült.

Az Ukrajnából Egyiptomba tartó 225 méter hosszú, máltai zászló alatt közlekedő Vitaspirit nevű hajó kormánylapátja romlott el és a hajó éppen a szoros partján álló Hekimbasi Salih Efendi udvarház épületébe ütközött és összezúzta.

A II. Mehmed szultánról elnevezett, Európát és Ázsiát összekötő híd alatt, az ázsiai partszakaszon álló 18. századi történelmi épület második és harmadik szintje szinte teljesen összeroncsolódott, Az udvarházat jelenleg rendezvényközpontként, elsősorban esküvők és koncertek megtartására használják.

A balesetben senki nem sérült meg és környezeti károk sem keletkeztek. Vontatóhajókkal és a parti őrség hajóival vontatták el a teherhajót a baleset helyszínéről.

A Boszporusz-szoros a világ egyik legforgalmasabb hajóútja, évente több mint 50 ezer teherhajó, köztük kőolajat szállító tartályhajó közlekedik rajta. A gyorsan változó áramlatok és a szoros s-alakja jelentős kihívást jelent a hajózóknak. A legsúlyosabb baleset 1979 novemberében történt, amikor egy román tartályhajó ütközött egy görög teherhajóval, a román hajó 42 fős legénysége életét vesztette.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter közölte két új miniszterjelölt nevét

A két miniszteren kívül egy kormánybiztos-jelöltet is megnevezett keddi Facebook-posztjában a Tisza Párt elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.04.29. szerda, 18:00
Szűts Ildikó
a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója
Íme Donald Trump következő háborúja: már készen vannak a tervek – Bármikor megindulhat a leszámolás

Íme Donald Trump következő háborúja: már készen vannak a tervek – Bármikor megindulhat a leszámolás

Nicolás Maduro venezuelai elnök január eleji elrablása, majd amerikai bíróság elé állítása óta állandó beszédtémává vált, hogy az immár "Donroe-elvként" emlegetett külpolitikai doktrína jegyében legközelebb Kubára vethet szemet az Egyesült Államok elnöke. Donald Trump több ízben hangot adott annak, hogy a karibi szigetország a következő a listáján, az "összeomlóban lévő" kommunista rezsim felett pedig "barátságos" eszközökkel, de akár más módon is kész átvenni a hatalmat. Miguel Díaz-Canel kubai elnök erre válaszul kijelentette, Havanna készen áll a harcra, ha ez bekövetkezne. Az amerikai szankciók, fenyegetések és a súlyos humanitárius válság közepette ugyanakkor nemrég Kuba megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat Washingtonnal. Sajtóhírek szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter és a 94 éves Raúl Castro unokája, "Raulito" között számos "eszmecsere" zajlott a jövőről, miközben Kubában is a "Delcyt keresik", utalva az ügyvivő elnökre, aki Maduro utódjaként Amerika-barátabb irányba fordította Venezuelát. De hogyan fogta harapófogóba Trump a szigetországot, és amerikai oldalról tényleg nem zárhatjuk ki a katonai beavatkozást sem? Milyen jövő várhat Kubára? A Global Insight legutóbbi epizódjában erről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika-szakértővel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×