Infostart.hu
eur:
385.29
usd:
331.95
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Elkezdődött Hollandiában a "lekapcsolódott" választás

Több intézkedést is tettek azért, hogy megakadályozzák az esetleges külföldi beavatkozást.

Megkezdődtek a parlamenti választások Hollandiában, szerda reggel országszerte megnyíltak a szavazóhelyiségek. A választásokon 28 párt verseng a parlament alsóházának 150 helyéért, 13 millió választásra jogosult állampolgár adhatja le a szavazatát. Hollandiában nincs parlamentbe jutási küszöb.

Az urnákat este 9 órakor zárják, a szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett első felmérések (exit poll) eredményei ezt követően jelennek meg. Az előzetes eredmények szerda éjszaka vagy csütörtök hajnalban várhatók, a hivatalos végeredményt azonban csak március 21-én teszik közzé.

A választópolgárok hagyományos szavazólapon, papíron adják le a voksukat, a szavazatok számlálását pedig

kézzel, illetve kizárólag olyan számítógépekkel végzik, amelyeket nem csatlakoztatnak az internetre,

hogy így akadályozzák meg az esetleges külföldi beavatkozási kísérleteket.

Bert Koenders külügyminiszter nemrég arról számolt be, hogy a kormánynak nincs tudomása az országot érintő konkrét fenyegetésekről, de rendkívüli éberségre van szükség az esetleges orosz hackertámadások miatt.

Mark Rutte holland miniszterelnök pártja, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) hosszú idő után nemrég átvette a vezetést a bevándorlásellenes Szabadságpárttól (PVV).

A közvélemény-kutató intézetek felméréseit átlagoló legutóbbi adatok szerint a VVD 24-28 képviselői helyet szerezhet a parlament 150 fős alsóházában, míg a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders (a "holland Donald Trump") vezette PVV 19-22 mandátumra számíthat.

Bár magas a bizonytalanok aránya, jelen állás szerint a kereszténydemokraták (CDA) 19-21, a liberális D66 17-19, a környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) 16-18, a szocialisták 14-16, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) 10-12, a Keresztény Unió (CU) pedig 5-7 helyhez jut a törvényhozás alsóházában.

Az élbolyban meglehetősen kis különbség van a pártok között, egyesek szerint végül bármelyikük győzhet, a kormányalakításhoz azonban még koalíciót is kell kötnie a nyertesnek, szakértők szerint legalább három másik politikai csoportosulással.

A PVV támogatottságának visszaesését a fősodorbeli pártok kiszámíthatósága mellett elemzők azzal is magyarázzák, hogy egyre többen elveszett szavazatnak tartanák a Szabadságpártra leadott voksukat, minthogy Wilders nézetei miatt a PVV várhatóan nem tud egyetlen másik párttal sem koalíciót kötni, és így valószínűleg továbbra is ellenzékben marad.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×