eur:
410.68
usd:
393.83
bux:
79165.18
2024. november 22. péntek Cecília

Ki élesíti a Brexitet? - Választ ad a bírósági eljárás

Véget ért csütörtökön a brit legfelsőbb bíróság négynapos eljárása abban a kérdésben, hogy a brit kormánynak kérnie kell-e előzetes parlamenti jóváhagyást a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. A legfőbb brit fellebbviteli testület várhatóan január közepén hozza meg jogerős végzését.

Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása - amelyet a kormány a jövő év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután az EU-tagságról rendezett júniusi népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.

A kormányfő álláspontját többen, akik a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallják, jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt. Az első fokon eljáró bírói fórum a múlt hónapban a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést.

A fellebbezési eljárás negyedik, csütörtöki záró tárgyalási napján a brit kormány jogi főtanácsadója, Jeremy Wright megerősítette a hivatalos kormányzati álláspontot, amely szerint a parlament a népszavazásról szóló törvény tavalyi megalkotásával a választók kezébe adta döntést, a választók pedig a referendumon a kormányt hatalmazták fel arra, hogy indítsa el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

A brit EU-tagságról június 23-án rendezett referendumon országos átlagban szűk, 51,9 százalékos többséggel a kilépést pártolók győztek.

Az előzetes parlamenti jóváhagyást követelő kereset benyújtóinak ügyvédje, Lord David Pannick - az egyik legelismertebb brit jogi szaktekintély, aki a brit uralkodó jogi képviseletét is ellátja - az eljárás során azonban kifejtette: a brit EU-tagságról tartott népszavazásnak politikai jelentősége van, de semmiféle jogi relevanciával nem bír, és semmiképpen sem hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot az 50. cikkely parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválásával elindítsa.

Lord Pannick érvelése szerint a brit parlament az EU-tagságot rögzítő, 1972-ben kelt törvényt sem azzal a szándékkal alkotta meg, hogy a kormány a Korona által ráruházott királyi kiváltság (Royal Prerogative) döntési jogkörével élve önmaga eltörölhesse Nagy-Britannia uniós tagságát.

Az eljárást lezáró csütörtöki összegzésében Lord David Neuberger, a legfelsőbb bíróság elnöke nyomatékosan hangsúlyozta: a fellebbviteli fórum majdani döntése nem a népszavazás eredményéről szól, így a bírósági végzés nem fogja megmásítani a referendum kimenetelét. Lord Neuberger szerint az eljárás központi eleme az, hogy a népszavazási eredménynek miként lehet törvényes módon érvényt szerezni.

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Jelentős török gázvásárlási megállapodást köhet az MVM, rövidesen megszólal Szijjártó Péter

Jelentős török gázvásárlási megállapodást köhet az MVM, rövidesen megszólal Szijjártó Péter

A korábban kötött 300 millió köbméternél „sokkal nagyobb” volumenű gázvásárlási megállapodás megkötésén dolgozik az MVM CEEnergy a török állami BOTAS vállalattal – jelezte egy pénteki isztambuli energetikai konferencia keretében a Reuters tudósítása szerint Fritsch László vezérigazgató. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is posztolt Törökországból, amelyben élesen elítélte azt, hogy az Egyesült Államok tegnap este szankciós listára tette a Gazprombankot, amely felé a MVM is rendezni szokta a hosszú távú gázvásárlási szerződés számláit. A kialakult helyzetet Szijjártó több régiós ország energetikai miniszterével is áttekinti, és a részletekkel rövidesen jelentkezik majd.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×