Theresa May brit miniszterelnök álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása - amelyet a kormány a jövő év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután az EU-tagságról rendezett júniusi népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.

A kormányfő álláspontját többen, akik a brit parlament kikezdhetetlen döntési szuverenitásának elsőbbségét vallják, jogilag megtámadták a londoni felsőbíróság előtt. Az első fokon eljáró bírói fórum a múlt hónapban a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva: a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

A felsőbírósági végzés ellen a kormány a legfelsőbb bírósághoz nyújtott be fellebbezést.

A fellebbezési eljárás negyedik, csütörtöki záró tárgyalási napján a brit kormány jogi főtanácsadója, Jeremy Wright megerősítette a hivatalos kormányzati álláspontot, amely szerint a parlament a népszavazásról szóló törvény tavalyi megalkotásával a választók kezébe adta döntést, a választók pedig a referendumon a kormányt hatalmazták fel arra, hogy indítsa el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot.

A brit EU-tagságról június 23-án rendezett referendumon országos átlagban szűk, 51,9 százalékos többséggel a kilépést pártolók győztek.

Az előzetes parlamenti jóváhagyást követelő kereset benyújtóinak ügyvédje, Lord David Pannick - az egyik legelismertebb brit jogi szaktekintély, aki a brit uralkodó jogi képviseletét is ellátja - az eljárás során azonban kifejtette: a brit EU-tagságról tartott népszavazásnak politikai jelentősége van, de semmiféle jogi relevanciával nem bír, és semmiképpen sem hatalmazza fel a kormányt arra, hogy a brit EU-tagságot megszüntető folyamatot az 50. cikkely parlamenti jóváhagyás nélküli aktiválásával elindítsa.

Lord Pannick érvelése szerint a brit parlament az EU-tagságot rögzítő, 1972-ben kelt törvényt sem azzal a szándékkal alkotta meg, hogy a kormány a Korona által ráruházott királyi kiváltság (Royal Prerogative) döntési jogkörével élve önmaga eltörölhesse Nagy-Britannia uniós tagságát.

Az eljárást lezáró csütörtöki összegzésében Lord David Neuberger, a legfelsőbb bíróság elnöke nyomatékosan hangsúlyozta: a fellebbviteli fórum majdani döntése nem a népszavazás eredményéről szól, így a bírósági végzés nem fogja megmásítani a referendum kimenetelét. Lord Neuberger szerint az eljárás központi eleme az, hogy a népszavazási eredménynek miként lehet törvényes módon érvényt szerezni.