Az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég által a The Observer című vezető baloldali vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett felmérésben - amely az eddigi legnagyobb ilyen jellegű szakmai vizsgálat - 639 közgazdász vett részt, és 88 százalékuk annak a véleményének adott hangot, hogy a Brexit - vagyis Nagy-Britannia esetleges távozása az EU-ból - legalább a következő öt évben károsítaná a brit gazdaság növekedési kilátásait.

A válaszadók 82 százaléka szerint a Brexit a brit háztartások jövedelmére közvetlenül is negatív hatást gyakorolna.

A felmérésbe bevont szakértők 57 százaléka súlyos reálgazdasági visszaesést is valószínűsít Brexit esetére: véleményük szerint ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, a brit hazai össztermék (GDP) 3 százaléknál nagyobb mértékben csökkenne a következő öt évben. Mindössze 5 százalék volt azon a véleményen, hogy a Brexit kedvező gazdasági hatásokkal járna.

A válaszadók csaknem háromnegyede szerint a negatív gazdasági következmények nemcsak a Brexit utáni első öt évre korlátozódnának: az így vélekedő 72 százalék 10-20 évig elhúzódó negatív növekedési hatást sem tart kizártnak.

A brit közgazdászszakma borúlátó véleménye egybeesik a brit kormány álláspontjával.

A kormány tevékenységét szervező és segítő kabinetiroda nemrégiben közzétett 28 oldalas tanulmánya szerint legalább egy évtizednyi bizonytalanságot okozna a brit gazdaságban Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.

A tanulmány valószínűtlennek nevezte, hogy ha a brit választók júniusban a Brexitre voksolnak, akkor a kilépési feltételekről az uniós szerződésekben szereplő kétévi tárgyalási időszak alatt megállapodásra lehetne jutni. Az elemzés szerint a tárgyalások bonyolultsága miatt a folyamat - és az ezzel járó bizonytalanság - legalább tíz évig, vagy ennél is hosszabb ideig elhúzódna.

A jelentés hangsúlyozta azt is, hogy az EU-szerződésben foglalt kétévi tárgyalási időszak meghosszabbításához a 27 többi uniós tagország egyhangú jóváhagyására lenne szükség. A tanulmány szerint ha ezt csak egy tagállam megtagadja, akkor a kétévi tárgyalási folyamat után úgy szűnne meg Nagy-Britannia EU-tagsága, hogy "semmi más nem lépne a helyébe", és a brit üzleti szférának az EU-jogszabályok a továbbiakban nem biztosítanák a tagsággal járó kedvezményes hozzáférést az uniós piachoz.

A brit pénzügyminisztérium minap ismertetett még újabb tanulmánya szerint recessziót okozna a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

Az elemzés szerint egy ilyen népszavazási eredmény esetén a brit gazdaság növekedése már a referendum utáni második évben 3,6 százalékponttal maradna el a jelenlegi hivatalos előrejelzésben szereplő ütemtől. Mivel arra az évre a hivatalos alapeseti előrejelzés 2,1 százalékos növekedést jósol, recessziót jelentene a növekedés ilyen mértékű visszaesése a prognózishoz képest.

A pénzügyminisztérium hangsúlyozta, hogy ez az "óvatos" forgatókönyv, amely azzal számol, hogy Nagy-Britannia a népszavazás utáni kilépési tárgyalásokon egyezségre jut az EU-val egy kétoldalú kereskedelmi megállapodásról, amely hozzáférést biztosít számára az unió egységes piacához.

A tárca kidolgozott egy borúlátóbb forgatókönyvet is, amely szerint nem sikerül ilyen egyezségre jutni Brüsszellel. A tanulmány szerint ez súlyos gazdasági sokkot okozna, két év alatt 6 százalékponttal csökkentené a brit gazdasági növekedést, vagyis az alapeseti előrejelzéshez képest mély recesszióba sodorná a brit gazdaságot.