Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

Évente legfeljebb százezer menekültet tud fogadni Ausztria az osztrák alkancellár szerint

Évente legfeljebb százezer menekültet tud fogadni Ausztria, többet nem lehet ésszerűen elhelyezni - jelentette ki Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár az Ö1 rádió reggeli műsorában hétfőn.

Ha már sátrakat kell felállítani, az azt jelenti, hogy már a befogadási kapacitásának határaihoz jutott az ország - vélekedett az alkancellár, aki egyúttal az uniós határok mielőbbi védelmét is szorgalmazta. Mitterlehner leszögezte: a megoldással nem lehet várni februárig, hiszen márciusban érkezhet a menekültek következő nagy csoportja.

A néppárti politikus úgy vélte, hogy amely országok nem akarnak menekülteket befogadni, azokkal szemben növelni kell az uniós nyomást.

Az osztrák közszolgálati ORF politikai vitaműsorában vasárnap Werner Faymann hangsúlyozta, hogy határozott és egységes uniós intézkedések kellenek a menekültek számának csökkentésére. A kancellár szerint nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy egyedül Németország, Svédország és Ausztria fogadja be a menekültek nagy részét.

Faymann úgy vélte, a jövőben minden érkezőt a külső fogadó központokban kell regisztrálni, majd a menedékre jogosultakat az EU-tagállamok között elosztani. Ez azonban akkor működik, ha Európa-szerte egységesek a menekültügyi eljárások és az ellátások.

A kancellár korábban még arról is beszélt, hogy meg kell vonni azon országoktól az uniós támogatást, amelyek nem együttműködőek a menekültkérdésben.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) hétfői közlése szerint Ausztriának már mielőbb le kellett volna zárni határait a menekültek előtt. A frakcióvezető szerint mivel Ausztria elérte a befogadóképességének határát, a migránsokat mielőbb ki kellene toloncolni az országból.

A Zöldek pártja bírálta az alkancellár hétfői kijelentését, egyúttal szorgalmazta a törökországi, a jordániai és a libanoni menekülttáboroknál való segítségnyújtást, a menekültkérdésben nem együttműködő uniós országokkal szembeni intézkedéseket és az Ausztriába érkezők ellátásáról szóló átfogó terv elkészítését.

Az év végéig Ausztriának 15 ezer helyet kell teremtenie a menekültek fogadására, jelenleg 73 ezer kérelmezőt helyeztek el, vagyis több mint kétszer annyit, mint tavaly. Csaknem hétezren vannak olyanok, akik arra várnak, hogy átmeneti szálláshelyről befogadóközpontokba kerüljenek. A kormány az állami tulajdonban lévő ingatlanokban, az osztrák vasúttársaság (ÖBB), az autópálya-felügyelet vagy az erdőgazdaság telepein helyezné el a menedékkérőket.

2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be Ausztriában. A kormány 2015 végéig több mint 95 ezer benyújtott és mintegy 25 ezer elfogadott menekültkérelemmel számol.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Kaposváron: nagy nemzeti összefogásra lesz szükség, hogy Magyaroszágot kívül tartsuk a háborún

Orbán Viktor Kaposváron: nagy nemzeti összefogásra lesz szükség, hogy Magyaroszágot kívül tartsuk a háborún

Kaposváron tartottak újabb háborúellenes gyűlést, Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János építési és közlekedési miniszter volt a két főszereplő. Mindenki szorozza meg a gázszámláját hárommal, ez lenne, ha nem lenne rezsicsökkentés – mondta Orbán Viktor, aki szerint „ha Magyarországra egy brüsszelita kormány jön, akkor a gyerekeinket egyszer csak el fogják vinni a háborúba, és ott fognak állni fegyverben Ukrajnában.”
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Zajlanak a béketárgyalások, Oroszország félelmetes Cirkon rakétákkal bombázza Ukrajnát - Háborús híreink szombaton

Zajlanak a béketárgyalások, Oroszország félelmetes Cirkon rakétákkal bombázza Ukrajnát - Háborús híreink szombaton

Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna tegnap megkezdte a legelső háromoldalú tárgyalást a háború lezárásáról. A Fehér Ház "produktívnak" nevezte az egyeztetés első napját, amely ma is folytatódik. Oroszország eközben szombat hajnalban támadást indított Ukrajna két legnagyobb városa, Kijev és Harkiv ellen, a csapásokban egy ember meghalt és legalább tizenöten megsebesültek. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalások során biztonsági mechanizmusok és pufferzónák is szóba kerültek, de a legnagyobb kérdésnek továbbra is a Donbász hovatartozása számít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×