Infostart.hu
eur:
363.36
usd:
312.47
bux:
148969.39
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Szabó Norton Olivér, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában 2026. április 23-án, csütörtökön
Nyitókép: InfoRádió

Szabó Olivér Norton: kínai lehet a következő ember a Holdon

Most az a legvalószínűbb, hogy a következő ember, aki a Hold felszínére lép, kínai állampolgár lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint a NASA 2028-es céldátuma nem lesz tartható.

A legkorábbi tervek szerint 2028-ban léphet ismét ember a Holdra. „Ez szerény véleményem szerint teljesen irreális, de a NASA-nak mégis ez a törekvése” – mondta Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Most ott tartunk, hogy véget ért egy emberes küldetés, ami megkerülte a Holdat. 2027-ben, egy év múlva a Föld körül szeretnének egy próbát, egy tesztet csinálni, ahol összekapcsolódnának azokkal a holdkompokkal – vagy csak eggyel, hogy ha csak egy készül el –, amikkel leszállhatnak majd. Tehát letesztelik, hogy működik-e ez az egész” – magyarázta.

A holdkompok közül jelenleg egy sincs kész, de még prototípus fázisban sincsen.

Pedig egy év múlva már repülniük kéne, ki kéne képezni pilótákat, hogy tudják használni a még el sem készült holdkompot, és ha ez sikeres, akkor 2028-ig ember nélkül le kéne szállni a holdkompokkal, hogy aztán az embereket rá tudjuk engedni. Tehát nagyon-nagyon sok lépcsőfok van még hátra, de mégis: a hivatalos elképzelés az, hogy 2028-ban két ember a NASA, az amerikai űrügynökség jóvoltából le fog szállni a Hold felszínére – magyarázta a szakértő.

A mostani holdmisszió, az Artemis II legénységét négy évig képezték ki. Ez a négy év nem volt feltétlenül szükséges, a sorozatos csúszások idézték elő – tette hozzá.

„Nem lepődnék meg, ha az amerikai projekt 2030-ig csúszna, ami azért izgalmas, mert a kínai űrügynökség minden évben újra és újra megerősíti, hogy ők 2030-ra tervezik az emberes leszállást, és eddig tartják az ütemet”

– mondta Szabó Olivér Norton.

Tehát ha belegondolunk, a modern űrverseny arról szól, hogy ki fog előbb leszállni: Amerika vagy Kína. Ugyan Amerika hamarabb szeretne leszállni, de lehet, hogy pont annyira elcsúszik, hogy akár csak hónapok választják majd el a kettőt egymástól – tette hozzá.

„Szerencsére azért elférünk, elég nagy égitestről van szó, de izgalmas lehet a végeredmény. Remélem, egyik fél sem próbálja megkockáztatni, hogy csak azért, hogy előbb érjünk oda, esetleg egy le nem tesztelt módon landoljanak.

Ez szondákkal még úgy-ahogy belefér: gondolhatunk mondjuk az orosz Luna 6 szondára, ami a Holdba csapódott, hogy megelőzzék az indiaiakat. Megelőzték, csak éppen 800 km/órás sebességgel »szálltak le«, ami az álmoskönyv szerint nem szerencsés. Emberrel ezt ne csináljuk meg, és nem is fogjuk – fogalmazott a csillagász.

Ha tippelni kéne, szerinte a kínai célok reálisabbak.

„Az Európai Űrügynökség tagállama Magyarország, mi is részt veszünk az Artemis programban, tehát ha magunknak akarunk drukkolni, márpedig nyilván szeretnék, akkor szálljunk le előbb, de én reálisabbnak látom most a kínai leszállást” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.

A teljes interjút itt nézheti meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rácz András: most mérlegelnek, néhány napon belül jöhet az orosz válasz a diplomaták kiutasítására

Rácz András: most mérlegelnek, néhány napon belül jöhet az orosz válasz a diplomaták kiutasítására

Oroszország várhatóan szintén diplomaták kiutasításával válaszol a magyar lépésre, ám ennél komolyabb lépés is jöhet – mondta el az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgató-helyettese, Rácz András.

Nincs többé vármegye és főispán, döntött az Országgyűlés

Az Országgyűlés 134 igen, 52 nem szavazattal döntött arról a törvényjavaslatról, amelynek értelmében a vármegyék ismét megyék lesznek, visszaállítva közigazgatási és földrajzi jellegű nevüket, a főispánok pedig ismét kormánymegbízottként látják el feladatukat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×