Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Szabó Norton Olivér, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában 2026. április 23-án, csütörtökön
Nyitókép: InfoRádió

Szabó Olivér Norton: kínai lehet a következő ember a Holdon

Most az a legvalószínűbb, hogy a következő ember, aki a Hold felszínére lép, kínai állampolgár lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint a NASA 2028-es céldátuma nem lesz tartható.

A legkorábbi tervek szerint 2028-ban léphet ismét ember a Holdra. „Ez szerény véleményem szerint teljesen irreális, de a NASA-nak mégis ez a törekvése” – mondta Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Most ott tartunk, hogy véget ért egy emberes küldetés, ami megkerülte a Holdat. 2027-ben, egy év múlva a Föld körül szeretnének egy próbát, egy tesztet csinálni, ahol összekapcsolódnának azokkal a holdkompokkal – vagy csak eggyel, hogy ha csak egy készül el –, amikkel leszállhatnak majd. Tehát letesztelik, hogy működik-e ez az egész” – magyarázta.

A holdkompok közül jelenleg egy sincs kész, de még prototípus fázisban sincsen.

Pedig egy év múlva már repülniük kéne, ki kéne képezni pilótákat, hogy tudják használni a még el sem készült holdkompot, és ha ez sikeres, akkor 2028-ig ember nélkül le kéne szállni a holdkompokkal, hogy aztán az embereket rá tudjuk engedni. Tehát nagyon-nagyon sok lépcsőfok van még hátra, de mégis: a hivatalos elképzelés az, hogy 2028-ban két ember a NASA, az amerikai űrügynökség jóvoltából le fog szállni a Hold felszínére – magyarázta a szakértő.

A mostani holdmisszió, az Artemis II legénységét négy évig képezték ki. Ez a négy év nem volt feltétlenül szükséges, a sorozatos csúszások idézték elő – tette hozzá.

„Nem lepődnék meg, ha az amerikai projekt 2030-ig csúszna, ami azért izgalmas, mert a kínai űrügynökség minden évben újra és újra megerősíti, hogy ők 2030-ra tervezik az emberes leszállást, és eddig tartják az ütemet”

– mondta Szabó Olivér Norton.

Tehát ha belegondolunk, a modern űrverseny arról szól, hogy ki fog előbb leszállni: Amerika vagy Kína. Ugyan Amerika hamarabb szeretne leszállni, de lehet, hogy pont annyira elcsúszik, hogy akár csak hónapok választják majd el a kettőt egymástól – tette hozzá.

„Szerencsére azért elférünk, elég nagy égitestről van szó, de izgalmas lehet a végeredmény. Remélem, egyik fél sem próbálja megkockáztatni, hogy csak azért, hogy előbb érjünk oda, esetleg egy le nem tesztelt módon landoljanak.

Ez szondákkal még úgy-ahogy belefér: gondolhatunk mondjuk az orosz Luna 6 szondára, ami a Holdba csapódott, hogy megelőzzék az indiaiakat. Megelőzték, csak éppen 800 km/órás sebességgel »szálltak le«, ami az álmoskönyv szerint nem szerencsés. Emberrel ezt ne csináljuk meg, és nem is fogjuk – fogalmazott a csillagász.

Ha tippelni kéne, szerinte a kínai célok reálisabbak.

„Az Európai Űrügynökség tagállama Magyarország, mi is részt veszünk az Artemis programban, tehát ha magunknak akarunk drukkolni, márpedig nyilván szeretnék, akkor szálljunk le előbb, de én reálisabbnak látom most a kínai leszállást” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.

A teljes interjút itt nézheti meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×