Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Szabó Norton Olivér, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában 2026. április 23-án, csütörtökön
Nyitókép: InfoRádió

Szabó Olivér Norton: kínai lehet a következő ember a Holdon

Most az a legvalószínűbb, hogy a következő ember, aki a Hold felszínére lép, kínai állampolgár lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint a NASA 2028-es céldátuma nem lesz tartható.

A legkorábbi tervek szerint 2028-ban léphet ismét ember a Holdra. „Ez szerény véleményem szerint teljesen irreális, de a NASA-nak mégis ez a törekvése” – mondta Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Most ott tartunk, hogy véget ért egy emberes küldetés, ami megkerülte a Holdat. 2027-ben, egy év múlva a Föld körül szeretnének egy próbát, egy tesztet csinálni, ahol összekapcsolódnának azokkal a holdkompokkal – vagy csak eggyel, hogy ha csak egy készül el –, amikkel leszállhatnak majd. Tehát letesztelik, hogy működik-e ez az egész” – magyarázta.

A holdkompok közül jelenleg egy sincs kész, de még prototípus fázisban sincsen.

Pedig egy év múlva már repülniük kéne, ki kéne képezni pilótákat, hogy tudják használni a még el sem készült holdkompot, és ha ez sikeres, akkor 2028-ig ember nélkül le kéne szállni a holdkompokkal, hogy aztán az embereket rá tudjuk engedni. Tehát nagyon-nagyon sok lépcsőfok van még hátra, de mégis: a hivatalos elképzelés az, hogy 2028-ban két ember a NASA, az amerikai űrügynökség jóvoltából le fog szállni a Hold felszínére – magyarázta a szakértő.

A mostani holdmisszió, az Artemis II legénységét négy évig képezték ki. Ez a négy év nem volt feltétlenül szükséges, a sorozatos csúszások idézték elő – tette hozzá.

„Nem lepődnék meg, ha az amerikai projekt 2030-ig csúszna, ami azért izgalmas, mert a kínai űrügynökség minden évben újra és újra megerősíti, hogy ők 2030-ra tervezik az emberes leszállást, és eddig tartják az ütemet”

– mondta Szabó Olivér Norton.

Tehát ha belegondolunk, a modern űrverseny arról szól, hogy ki fog előbb leszállni: Amerika vagy Kína. Ugyan Amerika hamarabb szeretne leszállni, de lehet, hogy pont annyira elcsúszik, hogy akár csak hónapok választják majd el a kettőt egymástól – tette hozzá.

„Szerencsére azért elférünk, elég nagy égitestről van szó, de izgalmas lehet a végeredmény. Remélem, egyik fél sem próbálja megkockáztatni, hogy csak azért, hogy előbb érjünk oda, esetleg egy le nem tesztelt módon landoljanak.

Ez szondákkal még úgy-ahogy belefér: gondolhatunk mondjuk az orosz Luna 6 szondára, ami a Holdba csapódott, hogy megelőzzék az indiaiakat. Megelőzték, csak éppen 800 km/órás sebességgel »szálltak le«, ami az álmoskönyv szerint nem szerencsés. Emberrel ezt ne csináljuk meg, és nem is fogjuk – fogalmazott a csillagász.

Ha tippelni kéne, szerinte a kínai célok reálisabbak.

„Az Európai Űrügynökség tagállama Magyarország, mi is részt veszünk az Artemis programban, tehát ha magunknak akarunk drukkolni, márpedig nyilván szeretnék, akkor szálljunk le előbb, de én reálisabbnak látom most a kínai leszállást” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabó Olivér Norton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.

A teljes interjút itt nézheti meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Hatalmas dilemmában a felemelkedő atomhatalom: azonnal be kell tömni a súlyos biztonsági rést, de nem tudni, mivel

Hatalmas dilemmában a felemelkedő atomhatalom: azonnal be kell tömni a súlyos biztonsági rést, de nem tudni, mivel

India a világ egyik legnagyobb légierejével rendelkezik, ugyanakkor mindez komoly kihívás elé állítja az atomhatalmat. A rendkívül sokszínű és jelentős mértékben elavult flotta meghatározó részét le kellene cserélni, ráadásul jelen esetben a saját fejlesztésű technológiára csak kis mértékben támaszkodhatnak, a helyi hadiipar elmaradott a globális elithez képest. Újdelhi ezért folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, hogy tartsa a lépést a szomszédos riválisokkal, főképp most, hogy hamarosan már Kína mellett Pakisztán is ötödik generációs vadászgépekkel fog rendelkezni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×