„Június végén a Rheinmetall részvényei rendkívüli zuhanást produkáltak, közel 20 százalékkal estek egyetlen nap alatt. Ennek egyetlen oka volt: Berlinben megszületett egy döntés arról, hogy a tervezett fregatt-beszerzési programot jelentősen visszavágják és átalakítják, és az eredetileg tervezett helyett sokkal kisebb költségből fogják a programot megvalósítani” – mondta az InfoRádióban Nagy Dávid biztonságpolitikai szakértő, az Oeconomus Alapítvány elemzője.

Az elemző elmondta, ennek a beszerzésnek a Rheinmetall lett volna a fővállalkozója, és a vállalat számára azért is különösen fájdalmas a német kormány döntése, mert már jelentős akvizícióba kezdtek és megvásárolták az NVL cég hadihajógyártó részlegét, készülve arra, hogy fő résztvevője legyen a programnak, ami egyébként Németország legnagyobb ilyen beszerzése lett volna a II. világháború óta.

Nagy Dávid szerint az EU-s és NATO védelmi elvárásokkal nem ellentétes a német lépés, sokkal inkább átszervezés kérdése, ugyanis a költségek jelentősen megnövekedtek. A program eredetileg 5 milliárd euróról indult, majd felugrott 8 milliárd euróra, végül pedig már 18 milliárd euróba került volna, és még mindig nem voltak láthatók az eredmények és a határidők, amiket a holland cég eredetileg vállalt a beszállításra.

Folyamatosak voltak a késések, és az egész hadihajó-program egy feneketlen kútnak tűnt, így Berlin úgy döntött, hogy nem szeretne bele több pénzt önteni.

Az elemző szerint a történetnek több tanulsága is van, ezek közül talán a legnagyobb, hogy mennyire törékenyek tudnak lenni az európai politikai ígéretek a haderőfejlesztésre, védelmi ipari beruházásokra vonatkozóan.

Az Oeconomus szakértője arról is beszélt, hogy a jóléti kiadások is fontos tényezőt jelentenek a problémakörben, emiatt is szoktak szkeptikusak lenni a védelmi ipari vállalatvezetők – jegyezte meg. Mint mondta, sokszor attól tartanak, hogy ha a nagyobb védelmi költségvetés miatt az említett jóléti kiadások elkezdenek csökkenni, akkor a politikusok „meghúzzák a vészféket”, és az átszervezés, átstrukturálás mellett döntenek. Több EU-s közvélemény-kutatás is igazolta, hogy

az európaiak ugyan felfogták, hogy ténylegesen többet kell költeni a védelemre, azonban ha arról van szó, hogy ez a jóléti és szociális kiadások rovására menne, netán új adók bevezetése árán, akkor már egyértelműen nemet mondanak.

Hozzátette, készült ilyen kutatás az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban is.

Mivel ez egy nagyon rövid ideig tartó beesési, majd visszapattanási időszak volt, így hosszabb távon nem ütötte meg annyira a Rheinmetallt, nem volt hatással a magyarországi érdekeltségekre – jelentette ki Nagy Dávid. Leszögezte, inkább a vállalat hosszútávú stratégiája az, ami hatással lesz az itteni cégekre is, de ebben a tekintetben a Rheinmetall jól áll.

Az elemző szerint a német cég az európai fegyverkezés egyik szimbólumává vált, rohamléptékben fejleszti saját gyártókapacitásait, és olyan új területekre, fegyvernemekbe és technológiákba is „bemerészkedik”, ahol korábban nem volt jelen.

A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.