Az alkotmány szerint ha az államfő megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani utódját.

A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki, a döntést pedig titkos szavazáson hozzák meg a képviselők.

Jelöltté váláshoz az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, negyven képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges.

Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen – áll az alaptörvényben, amelynek 11. cikke szabályozza az államfőválasztást.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani, ahol a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.

A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

Az alkotmány arról is rendelkezik, hogy a szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.

A megválasztott köztársasági elnök – ha elődje megbízatása idő előtt szűnt meg – a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Az alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint

az Országgyűlés a következő köztársasági elnököt az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választja meg.

A köztársasági elnök az alaptörvény szerint kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Az államfő

• a Magyar Honvédség főparancsnoka;
• képviseli Magyarországot,
• kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását,
• valamint az európai parlamenti választás
• és az országos népszavazás időpontját,
• különleges jogrendet érintő döntéseket hoz,
• feloszlathatja az Országgyűlést.
• Javaslatot tesz a miniszterelnök,
• a Kúria elnöke,
• az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
• a legfőbb ügyész és
• az alapvető jogok biztosa személyére,
• gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
• megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,

kinevezi

• a minisztereket,
• a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit,
• az önálló szabályozó szerv vezetőjét és
• az egyetemi tanárokat.

Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.

A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Az államfő más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.