Április 7-én volt az első fagyos tavaszi hajnal, ami még igazából csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírségben okozott lehűléseket, valamint kis mértékű károkat, de ennek mérték még nem volt különösebben drasztikus.

Az erősebb lehűlések április 9-10-11-én következtek, utóbbi két napon főként az ország északkeleti részén mínusz 4 és mínusz 8 fok közötti hőmérsékletek voltak, de nem maradt ki a szórásból Pest és Bács-Kiskun vármegye sem – mondta az InfoRádióban Apáti Ferenc, hozzátéve: utóbbi területeken mínusz 2, mínusz 3 fok alá zuhant a hőmérséklet, de lokálisan a Dunántúlon és a Dél-Alföldön is keletkeztek károk.

A legerőteljesebben az északkeleti országrész – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Heves vármegye – sérült,

ahol a hazai gyümölcsültetvények 50-60 százaléka található. Voltak károk Pest és Bács-Kiskun vármegyében, és „talán egész jól megúszta” a fagyokat, legalábbis mérsékelt károkkal a Dél-Alföld, illetve a Dunántúl, bár nem ezekben a térségekben található a hazai gyümölcsültetvények meghatározó része – jelezte a FruitVeB elnöke.

A károk jelentősnek tűnnek, de ennek felmérése még zajlik; jövő hét elejére láthatunk majd tisztább képet, de csak a virág- és kisgyümölcskárokról, amiből termésprognózist, illetve a majdan szüretelendő termésre még nem lehet következtetni – mondta a szervezet vezetője. Attól ugyanis, hogy például a virágok 80 százaléka megsemmisül, még egy teljes termés is lehet, mert egy jó virágzás esetén a virágok 20 százalékának a kötődése is elég a jó terméshez – magyarázta, megjegyezve: „az más kérdés, hogy ritkán esik meg, hogy ha a virágok 80 százaléka elfagy, akkor a maradék 20 százalék olyan egészséges marad, hogy nem lesz ennek következményeként terméskiesés.

Másik oldalról pedig azért nem lehet következtetni a virág- és kisgyümölcskárokból a várható termés mennyiségére, mert azok a virágok vagy kisgyümölcsök, amelyek most szemmel láthatóan épek maradtak, nem sérültek a fagyokban, megfázhattak annyira – szemmel nem látható módon is –, hogy nemcsak a következő hetek „természetes tisztító hullása során”, hanem majd a szüret előtt két héttel, a színeződés, érés kezdetekor is bekövetkezik egy nagyobb terméshullás.

„Tehát ilyen hideg hatások után már csak az a termés biztos, amit betakarítottunk, innentől kezdve minden bizonytalan.

Arról nem is beszélve, hogy május közepéig, vagyis a következő egy hónapban még bármikor jöhet hasonló mértékű leülés” – fogalmazott Apáti Ferenc felidézve: tavaly az északkeleti országrészben a május 10-i fagyok pusztították el azt a maradék termést, amit az április 7-8-i fagyok meghagytak.

A FruitVeB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg szinte minden gyümölcsfaj – a meggy, a szilva, a cseresznye és a körte is – virágzik, ami a legérzékenyebb stádium, és ilyenkor a mínusz 1-2 fok még „elviselhető”, de az ennél hidegebb esetében növekszenek a károk. A kajszibarack és az őszibarack a Dunántúlon már kisgyümölcsállapot van, míg az ország északi részén még virágzik, de ez a két állapot egyformán érzékeny, vagyis azok a kultúrák, amelyek már túl vannak a virágzáson is sérültek vagy sérülhettek jelentősen – mondta.

Az alma az a gyümölcsfajunk, amelyik az észak-északkeleti országrészben még nagyon-nagyon a virágzás elején volt, főleg pirosbimbós- vagy ballon állapotban, vagy a virágnyílás kezdete szakaszában tartottunk. Itt egy mínusz 3, talán mínusz 4 még elviselhető, az az alatti hőmérsékletek viszont már az almánál is komoly károkat okoznak – közölte Apáti Ferenc.

Ami a diót illeti, az később virágzik, de a lomfakadás már itt is megindult, és ilyenkor a kezdeti hajtásoknak az elfagyása okozhat depressziót. Tehát nem nagyon lehet olyan gyümölcsfajt mondani, ami ne lett volna veszélyeztetett stádiumban vagy hellyel közel a legérzékenyebb stádiumban – hangsúlyozta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Sipos Ildikó készítette.