Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.23
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Debrecen, 2023. március 30. Virágzásnak indult õszibarack ültetvény jéggel borított rügyei havazás és ónos esõ után. Az elmúlt idõszak idõjárása, a fagyos éjszakák és hajnalok jelentõs tavaszi fagykárt okoztak a gyümölcsösökben. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Kritikus időszakban jött a hideg: sok múlhat a következő heteken

Már most biztosra vehető, hogy az északi- és északkeleti országrészben erőteljesebb lehűlések voltak az elmúlt napokban, a hajnali fagy 3-4 napig is eltartott, így a károk idén is számottevőek lehetnek a gyümölcsösökben – mondta az InfoRádióban Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

Április 7-én volt az első fagyos tavaszi hajnal, ami még igazából csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírségben okozott lehűléseket, valamint kis mértékű károkat, de ennek mérték még nem volt különösebben drasztikus.

Az erősebb lehűlések április 9-10-11-én következtek, utóbbi két napon főként az ország északkeleti részén mínusz 4 és mínusz 8 fok közötti hőmérsékletek voltak, de nem maradt ki a szórásból Pest és Bács-Kiskun vármegye sem – mondta az InfoRádióban Apáti Ferenc, hozzátéve: utóbbi területeken mínusz 2, mínusz 3 fok alá zuhant a hőmérséklet, de lokálisan a Dunántúlon és a Dél-Alföldön is keletkeztek károk.

A legerőteljesebben az északkeleti országrész – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Heves vármegye – sérült,

ahol a hazai gyümölcsültetvények 50-60 százaléka található. Voltak károk Pest és Bács-Kiskun vármegyében, és „talán egész jól megúszta” a fagyokat, legalábbis mérsékelt károkkal a Dél-Alföld, illetve a Dunántúl, bár nem ezekben a térségekben található a hazai gyümölcsültetvények meghatározó része – jelezte a FruitVeB elnöke.

A károk jelentősnek tűnnek, de ennek felmérése még zajlik; jövő hét elejére láthatunk majd tisztább képet, de csak a virág- és kisgyümölcskárokról, amiből termésprognózist, illetve a majdan szüretelendő termésre még nem lehet következtetni – mondta a szervezet vezetője. Attól ugyanis, hogy például a virágok 80 százaléka megsemmisül, még egy teljes termés is lehet, mert egy jó virágzás esetén a virágok 20 százalékának a kötődése is elég a jó terméshez – magyarázta, megjegyezve: „az más kérdés, hogy ritkán esik meg, hogy ha a virágok 80 százaléka elfagy, akkor a maradék 20 százalék olyan egészséges marad, hogy nem lesz ennek következményeként terméskiesés.

Másik oldalról pedig azért nem lehet következtetni a virág- és kisgyümölcskárokból a várható termés mennyiségére, mert azok a virágok vagy kisgyümölcsök, amelyek most szemmel láthatóan épek maradtak, nem sérültek a fagyokban, megfázhattak annyira – szemmel nem látható módon is –, hogy nemcsak a következő hetek „természetes tisztító hullása során”, hanem majd a szüret előtt két héttel, a színeződés, érés kezdetekor is bekövetkezik egy nagyobb terméshullás.

„Tehát ilyen hideg hatások után már csak az a termés biztos, amit betakarítottunk, innentől kezdve minden bizonytalan.

Arról nem is beszélve, hogy május közepéig, vagyis a következő egy hónapban még bármikor jöhet hasonló mértékű leülés” – fogalmazott Apáti Ferenc felidézve: tavaly az északkeleti országrészben a május 10-i fagyok pusztították el azt a maradék termést, amit az április 7-8-i fagyok meghagytak.

A FruitVeB elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg szinte minden gyümölcsfaj – a meggy, a szilva, a cseresznye és a körte is – virágzik, ami a legérzékenyebb stádium, és ilyenkor a mínusz 1-2 fok még „elviselhető”, de az ennél hidegebb esetében növekszenek a károk. A kajszibarack és az őszibarack a Dunántúlon már kisgyümölcsállapot van, míg az ország északi részén még virágzik, de ez a két állapot egyformán érzékeny, vagyis azok a kultúrák, amelyek már túl vannak a virágzáson is sérültek vagy sérülhettek jelentősen – mondta.

Az alma az a gyümölcsfajunk, amelyik az észak-északkeleti országrészben még nagyon-nagyon a virágzás elején volt, főleg pirosbimbós- vagy ballon állapotban, vagy a virágnyílás kezdete szakaszában tartottunk. Itt egy mínusz 3, talán mínusz 4 még elviselhető, az az alatti hőmérsékletek viszont már az almánál is komoly károkat okoznak – közölte Apáti Ferenc.

Ami a diót illeti, az később virágzik, de a lomfakadás már itt is megindult, és ilyenkor a kezdeti hajtásoknak az elfagyása okozhat depressziót. Tehát nem nagyon lehet olyan gyümölcsfajt mondani, ami ne lett volna veszélyeztetett stádiumban vagy hellyel közel a legérzékenyebb stádiumban – hangsúlyozta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Sipos Ildikó készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kiterített lapjait az Nvidia, itt az év egyik legfontosabb gyorsjelentése

Kiterített lapjait az Nvidia, itt az év egyik legfontosabb gyorsjelentése

Az elmúlt évek egyik legfontosabb gyorsjelentését publikálta az Nvidia, miután a mesterséges intelligencia térnyerésének egyik legnagyobb nyertese példátlan vezetői válságba került. Jensen Huang, a vállalat alapítója és 33 éven át hivatalban lévő vezérigazgatója a magánéletével kapcsolatos, nemzetbiztonsági kérdéseket is felvető botrány nyomán távozott, ami komoly eladási hullámot indított el a részvény piacán. Az Nvidia irányítását átmenetileg a korábbi pénzügyi igazgató, Colette Kress vette át, akinek rögtön egy különösen érzékeny időszakban kell meggyőznie a befektetőket a vállalat kilátásairól. A technológiai szektorban ugyanis az elmúlt hetekben egyre komolyabb aggodalmak jelentek meg az AI-beruházások megtérülésével és finanszírozásával kapcsolatban, miközben a legnagyobb technológiai vállalatok továbbra is hatalmas összegeket fordítanak adatközpontok építésére. Nézzük, hogyan állják meg a helyüket ebben a kihívásokkal teli környezetben az Nvidia legfrissebb számai, és miket mondott a cég jövőjéről a menedzsment.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×