Nagy István agrárminiszter hétfőn levelet küldött Christophe Hansen mezőgazdaságért és élelmiszerügyért felelős biztos, illetve Maroš Šefčovič kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős biztos részére, amelyet az X-en is közzétett.

The EU must act to handle the consequences of the fertilisers crisis caused by the war at the Middle East. I wrote a letter to the responsible commissioners on the issue. pic.twitter.com/BQaTnnj6ZJ

— Dr Nagy István (@DrNagyIstvn1) March 16, 2026

Mint a levélben írja, a Közel-Keleten kirobbant konfliktus különösen érinti a globális műtrágyapiacot, mivel a térség adja a világ karbamidexportjának 44 százalékát, az ammóniaexport 27 százalékát, és a foszfátműtrágya-export 25 százalékát. Irán ráadásul maga is jelentős karbamidexportőr.

Konkrét számadatokat is megnevezett:

• az Egyiptomból Európába érkező karbamid ára áprilisi szállítással február 27-én még 480-485 USD/tonna volt, március 6-ra pedig már 520 USD/tonnára emelkedett.
• Az ammónia ára szintén növekedett, ugyanezzel a határidővel történő szállításra a március 5-i árajánlat a CBAM-mel együtt már 750 USD/tonna volt, ez 155 USD/tonna növekedést jelentett február 17-e óta.
• A műtrágyák áremelkedését tovább erősíti a földgáz árának növekedése.

A levélben hozzáteszi, hogy az uniós termelés mindössze a kereslet 45-50 százalékát fedezi. A CBAM 2026 januári bevezetése jelentős hatással volt, az európai műtrágyaimport 55 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A CBAM, teljes nevén a Carbon Border Adjustment Mechanism (az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus) ugyanis az importált műtrágyák árát akár 25 százalékkal is megemelheti. A CBAM azzal a céllal jött létre, hogy az importált javakhoz köthető üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat ellensúlyozzák – olvasható a Politico cikkében.

Üdvözlendő az Európai Bizottság azon javaslata, hogy egyes műtrágya-alapanyagok 6,5 százalékos vámterhét függesszék fel – teszi hozzá Nagy István levelében. Ugyanakkor emlékeztet, hogy ez a javaslat nem vonatkozik az orosz és fehérorosz forrásból érkező műtrágyákra.

Azokat továbbra is a 6,5 százalékos vám, illetve további büntetővámok terhelik. Fehéroroszország ráadásul a világ egyik jelentős műtrágyagyártó országa, különösen a foszfor- és a káliumalapú műtrágyák terén. Magyarországon ezekből nincsen belföldi termelés, Oroszország és Fehéroroszország hagyományosan a két legfőbb szállítónk – emeli ki az agrárminiszter.

Ennélfogva azzal a kérelemmel fordul a biztosokhoz, hogy

1. tegyék lehetővé az orosz és fehérorosz műtrágyák EU-s importját,
2. a vámterhet csökkentsék 0 százalékra,
3. a büntetővámokat pedig töröljék el.

A Politico cikkében hozzáteszik, 2025-ben Oroszország 2 milliárd euró értékben exportált műtrágyát az EU-ba, ugyanakkor 2026 elején esésnek indult a volumen, láthatóvá vált az új vámterhek hatása.