A KSH jelentése szerint az előző negyedévhez képest - a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint - a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.

Az ipar teljesítménye 3,9, azon belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 5,1, a mezőgazdaságé 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés (3,5 százalék) az oktatás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 3,1, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,4, a kereskedelemé 2,1 százalékkal bővült. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 1,7, a szállítás, raktározásé 1,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,9 százalékkal bővült. Az információ, kommunikáció, illetve az ingatlanügyletek teljesítménye egyaránt 0,1 százalékkal, a közigazgatásé 1,2 százalékkal mérséklődött.

A bruttó hazai termék 2025. I. negyedévi stagnálásához leginkább a szolgáltatások, azon belül a kereskedelem bővülése járult hozzá pozitívan

(0,7, illetve 0,2 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal növelte a GDP-t, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,0 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 8,9, a féltartósok esetében 1,7, a nem tartósok esetében 3,7, a szolgáltatások esetében pedig 3,9 százalékkal.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztásé 7,3 százalékkal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,7 százalékkal alacsonyabb lett.

A fenti folyamatok eredményeként

a végső fogyasztás 3,0 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 10,1 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött.

A bruttó felhalmozás 10,3 százalékkal zuhant az előző év azonos időszakához mérten.

A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 0,4 százalékkal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1237 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, míg az importé 0,1 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem több mint 80%-át kitevő áruforgalomban a kivitel 0,9, a behozatal 0,7 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5,0, importja 2,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék igazítatlan, nyers volumene változatlan maradt 2025 I. negyedévében.

A gazdaság teljesítményéhez pozitívan, 2,2 százalékponttal járult hozzá a végső fogyasztás,

míg a bruttó felhalmozás és a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében negatívan befolyásolta azt, 1,9 és 0,3 százalékponttal.