A párt azt tervezi, hogy a testületben több vizsgálatot kezdeményeznek, egyebek mellett arról, történt-e beavatkozás az április 12-i választásba – közölte újságírókkal a parlament alakuló ülését előkészítő keddi egyeztetésről távozva Toroczkai László pártelnök, frakcióvezető. Jelezte: a beavatkozási kísérletek között vizsgálni kell, "melyik külföldi állam hallgatott le magyar kormánytagokat, minisztereket", majd szivárogtatta ki az elhangzottak leiratát, akárcsak azt, volt-e bármi köze Magyarországhoz és a választáshoz a Szerbiában, a Török Áramlat gázvezeték közelében talált robbanóanyagnak.

Feltárandónak nevezte a Facebook mögött álló Meta szerepét, ahogyan a magyarországi titkosszolgálatok választással kapcsolatos működését is.

Minden politikai beavatkozás, ami a magyarországi titkosszolgálatokhoz köthető, az elfogadhatatlan – jelentette ki Toroczkai László, elutasítva „bármilyen jellegű politikai visszaélést”, irányuljon az bármely párt ellen.

A politikus elmondta: a nemzetbiztonsági bizottság élére Apáti Istvánt jelölik, a művelődési bizottság alelnöki tisztségét pedig Szabadi Istvánnal töltik be. Emellett hat bizottságban kapott helyet a hattagú Mi Hazánk-frakció.

A párt elnök-frakcióvezetője kifogásolta, hogy a másik két párt felrúgta azt a korábban kötött, „nagyon pozitív” megállapodást, hogy a képviselők a Szent Korona előtt teszik le esküjüket.

Közlése szerint míg hétfőn „a Fidesz-KDNP kétharmada által megválasztott” közjogi méltóságok alkotta Szent Korona Testület nem járult hozzá, hogy erre az alkalomra a parlament üléstermébe vigyék a koronát, most a Tisza delegációja utasította el, hogy az Országház kupolacsarnokában kerüljön sor erre az ünnepélyes eskütételre aktusra. Ennek következtében, mondta, várhatóan csak frakciója tagjai tesznek „fakultatív módon” esküt a Szent Korona előtt.

Apáti István azt hangsúlyozta: a nemzetbiztonsággal foglalkozó testület vezetését „elérhető maximumnak” tekintik. Felidézte: négy éve is szerették volna megkapni a testület vezetését, de akkor nemhogy tagot nem delegálhattak ide, de még tanácskozási joggal sem vehettek részt a testület munkájában.

Jelezte: a választások külföldi befolyásolására tett kísérleteket attól függetlenül vizsgálni fogják, hogy mely állam áll azok mögött.

Azt ígérte: a testület ülésein szereplő témák kapcsán minden nem titkos kérdésről tájékoztatni fogja a nyilvánosságot. „Nem úgy képzelem el a nemzetbiztonsági bizottsági elnöki működésemet, hogy olyan titkos lesz a munkám, hogy én sem fogok tudni róla, hogy pontosan mikor mi történik” – jelentette ki Apáti István.

Kérdésre válaszolva elmondta: pártjához hasonlóan mindig is kiemelt kérdésként kezelték az egykori ügynökakták nyilvánosságát. „Nagyon komoly kíváncsiság hajt minket ebben a tekintetben is” – jelentette ki, hozzátéve, nem fogják gátolni e dokumentumok nyilvánosságra kerülését. Szerinte legfőbb ideje annak, hogy 36 évvel az „elsikkasztott, elhazudott rendszerváltás” után megtegyék e téren, amit lehet.