Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Mosolygós nő pihen a medence vízében.
Nyitókép: Getty Images/Drazen Zigic

Később nyitnak idén a hazai fürdők

Idén a megszokottól eltérő módon nem egységesen május 1-én, hanem szakaszosan nyitják meg kapuikat az intézmények a fürdőzni vágyók előtt.

A megszokottól eltérőn nem május 1-jén nyit a fürdők többsége, hanem szakaszosan, jellemzően a pünkösdi hosszú hétvégén. Ennek oka az energiaárak emelkedése – közölte Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.

Teljes kapacitással a nyári iskolai szünettel, június közepétől működnek majd a fürdők.

Addig számos karbantartási feladatot kell elvégezniük az üzemeltetőknek. Tavasszal javítják a burkolatot, a fugákat, takarítják a medencéket, újítják fel a gépészeti berendezéseket. Ezt követően töltik fel friss vízzel a medencéket – mondta a főtitkár.

Kiemelte: a nyitás feltétele a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ helyszíni ellenőrzése, amelynek során a közhasználatú medencés és természetes fürdők vízminőségét szigorú, jogszabályban előírt terv szerint ellenőrzik.

A medencéket csak a friss vízmintaeredmények birtokában lehet megnyitni

– tette hozzá Balogh Zoltán. A belépőjegyek várható áráról elmondta: országosan átlagosan 10-15 százalékos emelést jeleztek a szövetség tagfürdői a szezonra, az egyes fürdők között azonban jelentős, 5-20 százalék közötti a szórás.

A jelentős élőmunkaigény és az energiaár-emelkedés okozza a drágulást, mivel hatalmas teljesítményű villanymotorok dolgoznak a szivattyúk működtetésén. 2024 január elsejétől jelentősen megemelkedett a víz- és csatornadíj is a nem magánszemély felhasználók számára.

Több mint 220 turisztikailag releváns fürdő működik Magyarországon, az idei szezonra újranyitott Siófokon a Galérius fürdő, és megújult a nyíregyházi fürdő szaunavilága – mondta Balogh Zoltán.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×