Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
pumpjacks piston pumps operating at an oil well in field outdoors
Nyitókép: Евгений Харитонов/Getty Images

Vége lehet a zöld álomnak: régi-új irány jöhet az energiapolitikában

Jobb az európai fosszilis energia azzal szembeállítva, mintha máshonnan jönne ugyanaz.

Egyre több kormányzat gondolkozik el azon, hogy a fosszilisüzemanyag-importokat a geopolitikai instabilitás közepette valamilyen más alternatívával váltsa ki. Egyesek számára ez a belföldi kitermelés erősítését jelenti, mások a napenergia és a szélenergia szerepét növelnék – írta meg a Politico.

Kolumbiában éppen a napokban rendezik meg az első világszintű konferenciát a fosszilis üzemanyagokról való leválással kapcsolatban

– olvasható.

Hozzáteszik, hogy Dánia eközben azt fontolgatja, hogy meghosszabbítja az olaj- és gázkitermelési engedélyeket. Morten Bødskov, az ország ipari minisztere úgy fogalmazott, hogy Európának a saját két lábán kell állnia. Ehhez pedig az szükséges, hogy befektessenek a zöld megoldásokba, de „abba is, amely a termelést fenn tudja tartani”. Németország a földgázkitermelést fokozná, ahogyan Hollandia is.

Ugyan Hollandia nem nyitja újra Európa legnagyobb gázmezőjét, amely Groningenben található, és a Wadden-tengerben sem ad ki további engedélyeket, de az Északi-tengeren halad tovább előre más projektekkel. Ezt Németországgal együtt teszi – írja a Politico.

A brit kormányzat nyomás alatt áll, hogy az Északi-tengeren újabb fúrásokat engedélyezzenek, Görögországban negyven év után először engedélyezhetik az offshore lelőhelyek felderítését, Franciaországban pedig az olajkitermelést fokoznák. A kérdés azonban nem csak Európának okoz fejtörést: a mexikói elnök Claudia Sheinbaum, egykori klímatudós sem ellenzi már a fracking, tehát a rétegrepesztés használatát a belső földgázkitermelés növelésének érdekében – olvasható.

A kritikusok szerint a fosszilis üzemanyagok kitermelésének növelésétől nem fognak rövid távon csökkenni az energiaárak. Úgy vélik, helyette ettől csak nőni fog az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) 2021-ben kiadott figyelmeztetésében úgy fogalmazott: ha a világ tartani szeretné magát a párizsi egyezményben lefektetett 1,5 Celsius-fokos célhoz, nem lenne szabad új földgáz- és olajmezőket jóváhagyni. Ezzel szemben 2021 és 2025 között legalább 180 új ilyen mező kapott kitermelési engedélyt, ebbe a bővítések és a fracking nem is tartozik bele – írják a cikkben.

Idézik a dán klímaminiszter, Lars Aagaard szavait: jobban tetszett volna neki, ha Európa zöld energiával tudott volna működni, de más a valóság. Alapvetően úgy látja, hogy jobb az európai országoknak, ha Dániából kapják a földgázt, mintha más kontinensekről jönne az.

Címlapról ajánljuk
Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×