A fő számot illetően nem okozott meglepetést a friss GDP-adat, hiszen az előző negyedévhez képest, ahogy az előzetes adatközléskor is látható volt, 0,2 százalékos visszaesést mutatott, ugyanakkor ez nem változtat azon, hogy az adat elég kiábrándító, és mélyen a korábbi várakozások alatti teljesítményt mutat – fogalmazott Madár István az InfoRádióban.

A részleteket illetően az elemző elmondta: a magyar ipar a nagyon gyenge exportkereslet miatt szenved, de ehhez hozzájárul még bizonyos szerkezeti probléma is, hiszen például az autóipar gyenge teljesítményű szektor szerte a világon, különösen Európában, a magyar ipar pedig talán még az exportpiacaink szenvedésén túlmutatóan is alulteljesít, ami alapvetően határozta meg azt, hogy a gazdaság visszaesett. További kellemetlen tényezőnek tekinthető, hogy a szolgáltatószektor területei nagyon vegyes képet mutatnak. Miközben az előző negyedévekben szinte minden alágában növekedést figyelhettünk meg, ami a háztartások vásárlóerejének növekedésére volt visszavezethető, most azonban negyedéves alapon a szolgáltatások egésze is visszaesett minimálisan, ezen belül az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, a szakmai tudományos tevékenységek esetében kifejezetten látványos visszaesést mért a KSH, de a pénzügyi ágazat is csak stagnálni tudott – tette hozzá a szakértő, aki szerint ez arra utal, hogy nem is feltétlenül csak a lakosság, hanem a vállalatok által igénybe vett szolgáltatások is döcögtek, ami az üzleti bizalom gyengeségét jelzi

„Igazából a termelési oldalon nem nagyon láttunk olyat, ami sok bizakodást adna okot”

– mondta Madár István, de hozzátette, néhány szolgáltató ágazat azért jól teljesített, érdekes módon többek között a kiskereskedelem, bár – szavai alapján – sok csapás és nehézség éri, amit az éves beszámolók is alátámasztanak. Ugyanakkor a lakosság vásárlóereje képes volt kicsapódni a kereskedelem, vendéglátás ágazatában, némi növekedés produkálva. Szintén érdekes mód a szállítás, raktározás ágazat is bővülni tudott – tette hozzá.

A Portfolio munkatársa szerint az, ami talán látványosabban mutatja a magyar növekedési alulteljesítésnek a sajátosságait, a felhasználási oldalról vizsgált GDP-ből ragadható meg. „A beruházásoknál negyedéves alapon 2,4 százalékos visszaesés mutatkozik, az utóbbi három évben csak két olyan negyedév volt, amikor pozitív előjelű adatot láttunk, de az utóbbi két évben egyszer sem. Nem hiába téma hosszú ideje a magyar közéletben a beruházások zuhanórepülése, aminek sem a vállalati, sem a lakossági, sem pedig az állami kereslet nem tud lendületet adni, és ez az alapvető oka a magyar gazdasági visszaesésnek” – magyarázta az elemző.

Figyelmeztető jelzésnek nevezte, hogy

a háztartások fogyasztási kiadása lényegesen kisebb ütemben növekedett, mint az előző negyedévekben, ami szintén bizalmi, óvatossági szempontokat tükröz.

És ha ezt kiegészítjük azokkal az állami szolgáltatásokkal, amit a lakosság elfogyaszt természetbeni juttatások formájában – oktatási, egészségügyi szolgáltatásokat –, akkor a háztartások tényleges fogyasztása már nem is nagyon bővült az első negyedévben. Mindez összességében azt mutatja, hogy létező kockázat, hogy az idén nem lesz olyan dinamikus fogyasztásbővülés, mint amit tavaly láttunk, és ami „nagyjából mentette az egész évet” – mondta Madár István, aki úgy véli, az idén talán kisebb lesz a beruházások visszaesése, de cserébe lehet, hogy a fogyasztás sem fog olyan dinamikusan bővülni, mint múlt évben.

A gazdasági élénküléshez leginkább az év második felében termőre forduló nagyberuházások járulhatnak hozzá – az akkumulátorgyártásban, illetve a járműiparban ismertek nagy kapacitásbővítő fejlesztések –, ugyanakkor erős bizonytalanság övezni, hogy a kedvezőtlen külső környezetben mennyire pörögnek fel ezek a gyárak – értékelt az elemző, felhívva a figyelmet, hogy az utolsó előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank is már jövőre várja az érdemi hatásokat. „Tovább élénkítő tényező lehet a választások előtti kormányzati költekezés. Erre a magas költségvetési hiány ellenére látható esélyt, hiszen már a közelmúltban is születtek adócsökkentő intézkedések, és várhatóan 2026 tavaszához közeledve a költekezési igény egyre inkább felül fogja írni a költségvetési stabilitás szempontjait” – mondta Madár István.

„Ezek lehetnek a húzóerők, ezért továbbra is azt gondoljuk, hogy azért valamiféle élénkülés a magyar gazdaságban a következő negyedévekben lesz, de az első negyedév már olyan erős determinációt jelent az idei növekedéshez, hogy azért az éves átlagos GDP-növekedést továbbra is elsősorban az a kérdés övezi, hogy

egy százalékot meghaladó lesz-e, vagy inkább ilyen fél-egy százalék közötti tartományban várhatjuk”

– fogalmazott a szakértő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy lesz még pár kockázati tényező, például az időjárás, ami sokat ronthat a mezőgazdaság teljesítményén, illetve nagy kérdés a vámháború jövője. „Egyelőre a nagyon óvatos, lassú élénkülés az, ami a magyar gazdaságra az alapforgatókönyvünk, ami azért nagyon messze van attól, amit igazából most már két éve várunk, hogy a gazdaság összekapja magát, és elkezdje a dinamikus növekedést” – fogalmazott a Portfolio munkatársa.