A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott – a részletekről itt írtunk.

Varga Mihály, a jegybank elnöke a kamatdöntés hátterét ismertető tájékoztatóján közölte:

• a geopolitikai feszültségek kedvezőtlenül hatnak a globális inflációs és növekedési kilátásokra, elsősorban a közel-keleti konfliktus megoldása nem látszik.
• a hazai eszközök kockázati felára csökkent az országgyűlési választások nyomán (emögött az uniós forrásokkal és az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások állnak az MNB szerint), ugyanakkor ennek tartósságáról és inflációs kilátásokra gyakorolt hatásáról meg kell még győződni.

Mindezért maradt 6,25 százalékon az alapkamat. Emellett

• a bizonytalan világgazdasági környezetben stabilitásorientált monetáris politikai megközelítés indokolt.
• az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés fennmarad.
• a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt – sorolta.

Varga Mihály az előretekintő iránymutatásukból kiemelte: a bizonytalan környezetben a tanács körültekintően és adatvezérelten hozza meg a döntéseit.

Geopolitika, gazdaság

Az iráni háborúval kapcsolatos fejlemények és a hatásainak megítélése napról napra változik, a kockázatok a gazdasági növekedés csökkenése és az infláció emelkedése irányába hathat, elhúzódó háború esetén jelentős változásokat okozva mindkét folyamatban globális szinten – ismertette Varga Mihály.

Kiemelte: az európai olaj- és gázárak megemelkedtek, az energiapiaci folyamatokban nagy a bizonytalanság. Inflációs kockázatot jelent egy elhúzódó konfliktus esetén az olaj- és gázárak magas szinten ragadása. A műtrágya világpiaci ára erőteljesen emelkedik a háború kitörése óta, ami a világpiaci élelmiszerárak tekintetében is kockázatot hordoz.

A választások után a forint a régiós devizákhoz képest lényegesen jobban erősödött az euróhoz képest. Az árfolyam volatilitása mérséklődött, de továbbra is meghaladja az iráni háború kitörése előtti mértéket. A devizapiaci stabilitás fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében.

Az erősebb forint mérsékli az áremelkedés ütemét, ugyanakkor az elmozdulások tartósságáról a devizaárfolyam kapcsán is meg kell győződnünk.

A hazai kockázati felár csökkenésének hatására általános és markáns hozamcsökkenés figyelhető meg, a 10 éves magyar állampapírhozam több mint 100 bázisponttal került lejjebb. A német hosszú hozam lényegesen nem változott, ami jelentős csökkenést eredményezett a hozamkülönbözetben.

A munkanélküliségi ráta nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony. 2026 második felében élénkülő gazdasági növekedés stabilizálhatja a foglalkoztatotti létszámot.

A költségvetésben azonosíthatóak kockázatok:

• idén márciusra az idei évre előirányzott pénzforgalmi hiány 81 százaléka teljesült.
• a költségvetési politikát bizonytalanság övezi az új kormány vonatkozó bejelentéseiig.

Az MNB fegyelmezett költségvetési gazdálkodást vár.

Az infláció 1,8 százalékra nőtt, a maginfláció 1,9 százalékra csökkent márciusban. Az üzemanyagok drágulása okozott áremelkedést, az iparcikkek és a piaci szolgáltatások dezinflációja részben ellensúlyozta ezt.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: egyetlen javaslat szerepelt a Monetáris Tanács ülésén és egyhangú döntés született. Május 26-án ül össze legközelebb alapkamatdöntésre a Monetáris Tanács.

Számos kérdés vonatkozott a tájékoztató után az euróbevezetésre.

Ennek célkitűzése (a Tisza Párt által vázolt terv szerint 2030-as határidő) kedvezően hathat a gazdasági folyamatokra Kármán András leendő pénzügyminiszter szerint. Varga Mihály most azt mondta, ezt a döntést nem a jegybank hozza meg.

Ha ilyen döntés születik, a monetáris politikának ehhez alkalmazkodnia kell, komoly munkával kell ezt támogatni egy esetleges ilyen döntés után.

Megjegyezte: sokszor érzi, hogy indokolatlan várakozás fűződik az euróbevezetéshez a magyar lakosság részéről. A többség támogatja a bevezetést, de arra nincs garancia, hogy egy alapos tervezőmunka nélkül ez sikeres legyen. Emlékeztetett: az EU 11 alapító országa után még 10 csatlakozott az euróövezethez, fele sikeresen abszolválta a csatlakozást, a másik fele viszont nem. Itt komoly munka vár minden szereplőre, aki ebben részt vesz – emelte ki.

„A jogi részt én is ismerem, tudom, hogy az ország a csatlakozással vállalta az euróbevezetést” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy erre Magyarország nem vállalt határidőt.

Az euróbevezetés előszobája az ERM II rendszerhez való csatlakozás. Mint mondta, azzal tudják segíteni az előzetes döntéshozatalt, hogy a mostani tanácsi ülésen készült tájékoztató anyagot eljuttatják a kormány illetékes szereplőinek. „Nézzék meg, vizsgálják meg, ha ez alapján hoznak döntést, akkor az nyilván egy felelősségteljesebb döntés” – fogalmazott. Hozzátette: minden egyes ország vezetése arra törekedett, hogy amikor csatlakozott az eurózónához, abból egy maximális társadalmi jólétet tudjon elérni és a gazdasági lendület gyorsuljon – van, ahol sikerült, van, ahol nem.

Simor András egykori jegybankelnök elmondása szerint azért lépett ki az Erste Bank bécsi felügyelőbizottságából, mert az MNB nyomást gyakorolt a magyar Erstére. Az erre vonatkozó kérdésre válaszul Varga Mihály közölte: a jegybank megtette a szükséges lépéseket. Hangsúlyozta, hogy új vezetése van az MNB-nek, vizsgálatot folytatnak le, amellyel kapcsolatban ő azt kérte, hogy az lehetőleg gyors legyen, a meglévő dokumentumokból meg kell állapítani, hogy mi történt. Bízik benne, hogy ennek napokon belül eredménye lesz.

Szóba került még, hogy az árrésstopos termékek kivezetése mennyivel emelheti az inflációt. A jegybankelnök válasza szerint az MNB márciusi inflációs jelentése a kormány akkori bejelentéseivel és döntéseivel tudott számolni, ezért majd júniusiban lesz értékelés ezzel az üggyel kapcsolatban.