Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

Több mint 120 alkotás ingyen nézhető meg a magyar film napja alkalmából

Április végén lesz százhuszonöt éve, hogy bemutatták az első magyar filmnek tartott „A táncz” című rövidfilmet, ebből az alkalomból százhuszonöt magyar filmalkotást nézhetnek meg az arra fogékonyak a Filmión, köztük igazi klasszikusokat is.

Április 30-án, a magyar film napján lesz 125 éve, hogy bemutatták az első magyar filmként számon tartott A táncz című alkotást, ebből az alkalomból 125 produkció látható ingyen a Filmión, a Nemzeti Filmintézet (NFI) streamingplatformján április 27. és május 10. között.

Az NFI hétfői közleménye szerint a kéthetes ünnepi kínálat kivételes alkalom arra, hogy az érdeklődők újra felfedezzék vagy újranézzék a magyar filmtörténet klasszikusait, közönségfilmjeit, kultikus alkotásait és a közelmúlt meghatározó műveit. Emlékeztettek arra, hogy a magyar film napját 2018 óta minden évben április 30-án ünneplik, tisztelegve a hazai filmkultúra gazdag múltja, izgalmas jelene és tehetséges alkotói előtt.

A kínálatban krimik és thrillerek, dokumentumfilmek, klasszikusok és kortárs produkciók is láthatók. Két élő legenda, az idén 80. születésnapját ünneplő Bereményi Géza és Koltai Lajos alkotásai, valamint a száz éve született Herskó János rendezései is ingyenesen nézhetők. A magyar animáció gyöngyszemei is megtekinthetők, köztük a Lúdas Matyi, a Fehérlófia, a Hugó, a víziló, a Misi Mókus kalandjai, Az erdő kapitánya vagy a Kojot négy lelke.

Az ünnepi válogatásban szerepel többek között a Liza, a rókatündér című romantikus fekete komédia és a Budapest Noir című thriller is. Újranézhető a közönségkedvenc Butaságom története vagy a Csak semmi pánik című klasszikus vígjáték. A kínálat része A napfény íze, Szabó István nagyszabású, nemzetközi koprodukcióban készült családtörténete is. Az animáció kedvelőinek ajánlják Az idő urai című, René Laloux és a magyar Pannónia Filmstúdió együttműködésében készült sci-fi klasszikust, amely máig különleges helyet foglal el az európai animáció történetében.

A magyar film születésének pillanatához kapcsolódva ingyenesen megtekinthető A magyar film születése – A táncz (1901) című dokumentumfilm is, amely az első magyar mozgókép keletkezését, kulturális közegét és örökségét idézi fel - olvasható a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×