Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Exim Awards díjátadó gálán a budapesti Haris Parkban 2025. március 4-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

"Nagy esély van a banki árstopra" – Nagy Márton vázolta, milyen intézkedések várhatók

Lefelé módosított a kormány a GDP-tervein. A nemzetgazdasági miniszter szerint 2025 második felében már 3 százalék feletti növekedés, a következő években pedig a GDP dinamikus bővülése várható. Beszélt az árakat befolyásoló gazdasági tényezőkről is.

A nemzetgazdasági tárca megkezdte a 2026-os költségvetés előkészítését és ennek megfelelően új makrogazdasági előrejelzést adott ki, amelyet a kormány is jóváhagyott – mondta a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint nyárra elkészül a jövő évi büdzsé. Nagy Márton a költségvetést megalapozó makrogazdasági előrejelzés ismertetése címmel megtartott sajtótájékoztatón elmondta:

  • 4,5 százalékos átlagos inflációt jeleznek előre 2025-re,
  • a GDP-előrejelzését pedig 3,4 százalékról 2,5-re módosította az NGM.

Várakozásaik szerint a magyar gazdaság az idei első félév gyengébb teljesítménye után, ami 0,6 százalék körül alakulhat, az év második felében már 4 százalék körüli számokat produkálhat. Ez alapozza majd meg azt, hogy 2026-ban 4,1 és 2027-ben is 4 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés.

"Gyorsuló dinamikát látunk a GDP-ben, és a második félévben, lényegében a harmadik negyedévben 3 százalék fölé kerülünk, negyedik negyedévben pedig megközelítjük a 4 százalékos növekedést. Az éves átlagos szint az 2,5, míg 2026-ra 4 százalék körüli" – foglalta össze.

Idén a növekedés mögött a fogyasztás lesz a legerősebb hajtóerő a magas rákeresetek, az alacsony munkanélküliségi ráta és a magas foglalkoztatás mellett.

Az ipar és a beruházások a vártnál lassabban épülnek fel és várhatóan csak jövőre kezdik el húzni a gazdaságot, döntően ez az oka a mostani lefelé módosított GDP-várakozásnak is

– értékelt a tárcavezető.

Úgy fogalmazott, hogy az infláció közellenség, és újra le fogják gyűrni. Hozzátette: az élelmiszerárak az árréstop hatására átlagosan 18 százalékkal csökkentek az érintett termékkörökben. A banki szolgáltatások ára azonban egy év alatt átlagosan 12,5, a távközlési szolgáltatásoké pedig átlagosan 15,6 százalékkal emelkedett. Mindez beavatkozást indokol – fejtette ki.

"Fontos az infláció elleni küzdelemben ez a három téte, élelmiszerinfláció, banki szolgáltatás és a távközlési szolgáltatás. Ebben a háromban nyomulunk, ha szabad így mondani. Az élelmiszer esetén az árréstop érvényben van. A banki szolgáltatások esetén túl vagyunk a második körön, de nagyon nehéz azt látnom, hogy a bankok tudnak önkéntes árkorlátozást tenni.

Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén az árstopra, ami azt jelenti, hogy a december 31-i szintre kell visszaállítani a lakossági bankszámla- és bankkártyadíjakat, és ott is kell tartani.

Új díjakat nem lehet alkalmazni és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a december 31-én legdrágábbak. Távközlési szolgáltatások esetén szerdán találkozunk a három céggel. Itt már megüzentük azt, hogy elvárunk egy önkéntes árkorlátozást, árcsökkentést fogunk kérni" – fogalmazott Nagy Márton.

Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a távközlési szolgáltatások ára elfogadhatatlan mértékben nőtt, februárban éves alapon 15,6 százalékkal, azon belül a jelentős súlyú TV, internet és telefon szolgáltatás terén például 19,6 százalékos emelkedés volt, annak ellenére, hogy kivezették az extra adót. A tárgyalások végének függvényében a tárcavezető

egy hét felkészülési időt tartott valószínűnek a szolgáltatóknak az új tarifák életbe léptetésére.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva közölte: jövő héten egyeztetnek a Bankszövetséggel, és amennyiben bevezetik a bankoknál az árstopot, akkor a döntés annak kihirdetését követően egy héten belül, de nem visszamenőleg fog életbe lépni.

Az extra adóterhekről azt mondta, hogy a kiskereskedelemben és a bankszektorban nem lát esélyt ezek kivezetésére.

A közlése szerint a keresetek dinamikus emelkedése a következő években is folytatódhat,

2025-2029 között az átlagbérek 8 százalék feletti növekedése mellett a reálbérek 5 százalék körüli növekedése várható.

A jelenlegi makrogazdasági feltevések alapján úgy látja, hogy nem lesz szükséges a hároméves bérmegállapodás újratárgyalására.

A minisztert kérdezték a tengerentúlra szállított autókat érintő amerikai pluszvámokról. Ennek kérdése egyedi céges szinten fognak eldőlni szerinte, mert az autógyárak a színfalak mögött intenzíven tárgyalnak. Még nem látható, hogy Magyarország egyértelműen vesztese lenne az intézkedésnek, korai következtetést levonni – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szerdára helyreáll a paksi termelés – bejelentés 56 70. évfordulójával kapcsolatban is

Szerdára helyreáll a paksi termelés – bejelentés '56 70. évfordulójával kapcsolatban is

A kormányfő paksi sajtótájékoztatóján vasárnap délelőtt bejelentette, szerdára visszaáll az energiatermelés a Paksi Atomerőműben. A kormányfő arról is beszélt, hogy 1956 70. születésnapját a hazai vállalatok hozzájárulásával kívánja megszervezni a kabinet, ebből pedig hagyományt is szeretne teremteni.

Hol van nagyobb biztonságban a rolleres, az úttesten vagy a járdán? Szakértő az Arénában

Az új KRESZ a mikromobilitási eszközök helyzetét is rendezheti. Az eddigi jogszabályok ugyan járműnek tekintették ezeket, de nem voltak kategorizálva, így nem volt egyértelmű, hogy milyen védőfelszereléssel, hány éves kortól és pontosan hol lehet az ilyen eszközökkel közlekedni – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Major Róbert rendőr ezredes, az NKE Közbiztonsági Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Szinte korlátlan ingyen energiát hozhat a különleges fúrási technológia, és Magyarország lehet az egyik legnagyobb nyertes

Szinte korlátlan ingyen energiát hozhat a különleges fúrási technológia, és Magyarország lehet az egyik legnagyobb nyertes

Magyarországon minden energiaválság és ellátási zavar kötelező velejárója, hogy a fotelkommentelői kultúra a probléma tartós megoldását a geotermikus erőművekben látja. Bár ezek valóban folyamatos, állandó, olcsó és tiszta energiaforrást biztosíthatnak, a kutak létesítése még óriási befektetői kockázatot jelent, a megtérülés a megvalósítási fázis végéig kérdéses lehet. Azonban egy tudományos áttörés – amely a Google számára kulcsfontosságú ellátási forrást biztosít – hirtelen sokkal biztosabbá tette, hogy Magyarország kihasználhatja a Kárpát-medence földtani lehetőségeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×