Infostart.hu
eur:
386.93
usd:
332.88
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jövőbeli célkitűzéseiről és üzleti terveiről tartott sajtótájékoztatón a repülőtér 2A terminálján 2024. július 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Nagy Márton: 200 milliárdos lakásépítési program kezdődik jövő márciustől

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra. Az is kiderült, hogy összeolvad az NGM és a PM.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Gerlaki Bence, gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkár az Új lakásfejlesztési tőkeprogram témájában tartott ma sajtótájékoztatót - írja a Portfolio.

A portál ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 7. és 13. pontja rögzítette, a kormány célja a megfizethető lakhatás támogatása, a lakhatási feltételek javítása, fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása. Ennek keretében új, lakásfejlesztési tőkeprogram indul, amelyben a hazai ingatlanalapokon keresztül alaponként akár 30 milliárd forintnyi forráshoz juthatnak az ingatlanpiaci szereplők, akár nyilvános, akár zártkörű alapok esetén.

Nagy Márton közölte, hogy az ingatlanpiaci- és lakásfejlesztőkkel volt egy előzetes egyeztetés, ezt követően született meg a megfizethető lakhatást célzó program.

A miniszter elmondta, hogy a program keretében 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra:

  • kollégiumépítésre,
  • bérlakásépítésre és
  • újlakásépítésre.

A támogatást öt éven keresztül lehet igénybe venni, az NGM szerint ez az időkeret két lakásfejlesztésre is elegendő lehet. Alapvetően a keresleti programok mellett itt egy kínálati program, amivel az új lakásépítéseknek a növekedését szeretnénk erősíteni - fogalmazott Nagy Márton.

A program március 1-jén indul, december 31-ig lehet pályázni rá.
  • Az állam a projektek 70%-áig biztosít forrást, a fennmaradó 30%-ot magánbefektetőknek kell biztosítaniuk.
  • Meglévő és újonnan létrehozott ingatlanalapok is pályázhatnak.
  • A befektetett tőkét 100%-ban Magyarországon kell felhasználni, ebből 80%-ot lakásfejlesztésre.

A miniszter kifejtette, hogy amennyiben a magánbefektetők 10%-ot kérnek el egy ilyen befektetésért, akkor az állam is ugyanakkora hozamelvárással bír, tehát ugyanúgy kell megtérülnie a befektetésnek, mint egy magánbefektető esetében. Azt is mondta, hogy az új lakásépítések száma 2024-ben várhatóan csak 12 ezer körül alakul, ami historikusan alacsony szint. Eközben a lakáspiaci tranzakciók száma 40%-kal nőtt az előző évhez képest, vagyis ez árfelhajtó hatású.

Nagy Márton elmondta, hogy Budapesten jelentős árkülönbségek vannak: míg az agglomerációban még lehet találni egymillió forint alatti négyzetméterárú lakásokat, a központi területeken már nem. Az egymillió forintos négyzetméterár ma már egy álom Budapesten, de a bérleti piac sem néz ki jól: a mai fiatalok a havi jövedelmük 40-60%-át költik lakbérre, ma már a lakbér lett a rezsi, ami az OECD szerint kritikus szintnek számít.

A program célja, hogy élénkítse a lakásépítési piacot, növelje a kínálatot, és ezáltal mérsékelje az áremelkedést.

A miniszter szerint a 200 milliárd forintos keret megjelenése jelentős lökést adhat az új lakásépítéseknek, aminek makrogazdasági hatásai már ősszel érezhetőek lehetnek. Abban bízik, hogy 30% alatt marad a külföldi kollégisták aránya az új kollégiumi fejlesztésekben – alapvetően magyar kollégistáknak építik ezeket. Az árazás függhet a szociális rászorultságtól, illetve a tanulmányi eredményektől is. Az egyetemek fogják majd lekötni ezeket a kollégiumi helyeket, de a pontos árazás is tőlük függ az előbbiek függvényében.

Gerlaki Bence hozzátette, hogy remélhetőleg február első hetében kikerül majd a lakásprogram végleges feltétele, márciusban pedig el tud indulni. Öt év alatt akár 800 milliárd forintot is megmozgathat az új program.

Alapkezelőnként 30 milliárd a maximum, ezt igény esetén 50 milliárdig tudják emelni. Ha nagyobb lenne a kereslet, mint a keretösszeg, nem kizárt, hogy megemelik a 200 milliárdos keretet – mondta el a Portfolio kérdésére a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály jegybanki kinevezése kapcsán Nagy Márton egy kérdésre reagálva kifejtette, hogy gratulált Varga Mihálynak a jegybanki kinevezéséhez, talán egyedüliként a gazdasági szakemberek közül nyilvánosan. Két és fél éve dolgoznak egy kormányban,

nagyon felkészült szakembernek tartja, szerinte harmonikus és szakmai a kapcsolatuk.

Tudunk úgy vitatkozni egymással, hogy az szakmai alapon folyik. Ez egy jó dolog és nagyon várom a Varga Mihállyal és a jegybankkal való munkát. Napokon belül az is kiderülhet, hogy pontosan hogyan fog kinézni a csúcsminisztérium, de erről Orbán Viktor dönt – tette hozzá. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium összevonása után kell egy új miniszter, de a Pénzügyminisztérium stábja egy kitűnő stáb, remélhetőleg a jövőben is tovább tudnak dolgozni, ugyanakkor a költségvetésért felelő miniszter személye még nem publikus.

A forint kapcsán azt mondta, a stabilitás a legfontosabb dolog, nem az, hogy hol és mennyi lesz az árfolyam. Nekünk a volatitliást kell csökkenteni, a gazdaságpolitikának kiszámíthatónak kell lennie.

Jövőre annak a kihívásnak tesznek eleget, hogy a költségvetést a 3,7%-on tartsák, illetve a PMÁP lejáratát márciusban megfelelően tudják kezelni – mondta Nagy Márton.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×