Közleményben reagált a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége arra a kormányzati tervre, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat hamarosan lakáscélra is fel lehet használni. Ebben azt írják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakba felhalmozott megtakarítások összege 2100 milliárd forint körüli, ez 1,1 millió pénztártag felhalmozott vagyona, átlagosan tehát 1,9 millió forint megtakarítás jut egy pénztártagra, de a pénztárakban sok a szinte nulla vagyonnal rendelkező nem fizető tag, ezért valójában a megtakarítással rendelkezők átlagos vagyona körülbelül 3 millió forint.

Nyugdíjbefektetés szempontjából szinte az összes vagyonunkat lakóingatlanban tartani, amelyben egyébként élünk is, ezért korlátozottan forgalomképes, nem racionális, hiszen nem fogjuk tudni havonta készpénzre váltani az esetleges jövőbeni értéknövekedést – áll a közleményben, és a Bamosz azt is hozzáteszi, hogy a nyugdíj-megtakarítások elfogyasztása hiányozni fog a pénztártagok számára, amikor ki kellene egészíteni az öregségi ellátásukat.

A Bamosz becslései szerint a pénztárak befektetéseinek többsége hazai eszközökben van, ezért minden tőkekivonás a pénztárakból azt fogja eredményezni, hogy el kell adni ezeket az eszközöket a becslések szerint több száz milliárd forintnyi magyar értékpapír eladására kerülhet sor 2025 év során.

"A javaslat leginkább a rövid távú fogyasztás élénkítésére alkalmas, amely növelheti költségvetés áfabevételét 2025-ben, de ennél sokkal fontosabb a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira gyakorolt hosszú távú negatív hatása" – közölte a szervezet.

Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára az InfoRádióban arról beszélt, hogy a nyugdíjpénztáraknak nagyon fontos szerepe lenne a magyar gazdaság fejlesztésében, mert az egyetlen olyan hosszú távú megtakarítási forma, amelynek a pénze leginkább a középvállalatok fejlesztésében jelenhetne meg a magyar tőzsdén. "Ehhez képest lakáspiaci rövidtávú fellendülésre, illetve áfabevételek rövidtávú növelésére lesznek felhasználva ezek a megtakarítások" – tette hozzá.

"A közleménnyel az az üzenetünk, hogy nagyon nem ebbe az irányba kéne gondolkodni, sokkal inkább erősíteni kéne a pénztárakat. Jelenleg is leginkább az a probléma, hogy nem igazán tudnak szerepet vállalni a magyar gazdaság fejlődésében, pedig nincsen más olyan eszköz, amely több évtizedes távra tudna befektetni" – mondta Temmel András.

A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjpénztárakban lévő összeg a tizede annak, amennyi például a befektetési alapokban van, ennek ellenére a várhatóan most kiáramló több százmilliárd forint megkérdőjelezi a pénztáraknak a jövőbeli szerepét. Szerinte a lépés gazdasági hatásait még nem lehet pontosan látni. de a pénz biztosan nem arra a célra megy majd, mint amire a pénztári megtakarítások hivatottak.

"Bekerülnek ugyan az építőiparba, növelik az adóbevételeket, de ezeknek a pénzeknek elsődlegesen az lenne a szerepük, hogy a magyar vállalatok hosszabb távú fejlődését szolgálják" – mondta a Bamosz főtitkára.