Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A drónnal készült felvételen az aszálytól sújtott szántóföldön egy Rába-Steiger traktor tárcsáz Csongrád közelében 2024. szeptember 4-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Elemző: a vártnál kevesebb étkezési búza termett, emelkedhet egyes élelmiszerek ára

Az ipari növények és az időszaki gyep elterjedése, valamint a pihentetett területek növekedése mellett az időjárási viszontagságok is hozzájárultak ahhoz, hogy idén több gabonaféle esetében is csökkent a betakarított területek mérete – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Szigethy-Ambrus Nikoletta hozzátette: idén várhatóan kevesebb lesz a betakarított malmi búza, ami egyes élelmiszerek árain is meglátszódik majd.

A hőség és az aszály után az árvíz, illetve a belvíz is megnehezítette idén a magyar gazdák életét és a betakarítási munkálatokat, így nem meglepő, hogy a 2024-es előzetes betakarítási adatok a gabonafélék esetében elmaradást mutatnak az előző évi értékekhez képest. Az időjárási viszontagságok hatására a búza és a repce vetésterülete csökkent, míg a szója és a kukorica esetében a gazdák növelték a megművelt és bevetett földeket. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglaló elemzésében az idei, hazai betakarítás eddig elérhető adatait gyűjtötte össze, elsősorban a gabonafélékre vonatkozóan.

Az elemzés szerzője, Szigethy-Ambrus Nikoletta az InfoRádióban elmondta: nemcsak a szeptemberi árvíz miatt kialakult belvizes területek okoztak gondokat, hanem

jelentős mértékben befolyásolja a betakarított gabonamennyiséget az is, hogy idén sok helyen nagy földterületek kerültek ugaroltatás alá.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány adatai szerint 2024-ben 140 ezer hektárnyi földterületet pihentettek a gazdák idehaza. A döntésre minden bizonnyal hatással volt az Európai Bizottságnak a kiegyensúlyozott mezőgazdasági és környezeti állapotban tartás követelményeiben idei évre tett könnyítése, mivel parlagterületekkel is teljesíthető a 4 százalékos előírás.

Bár a kukorica jellemzően nehezen viseli a szárazságot, a gazdák idén mégis növelték a termőterületet, ugyanis bizonyos időközönként szükség van vetésforgóra, vagyis arra, hogy az egyes földeken évről évre más és más gabonafélét vagy egyéb növényt vessenek, hiszen a föld is így marad jó minőségű és termőképes. Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát. A legnagyobb területeken továbbra is búza termesztése folyik, 2024-ben 922 ezer hektárt vetettek be ebből a gabonaféléből. A felsorolt négy gabonaféle közül csaknem mindegyik esetében csökkent a betakarított terület mérete az előző évihez képest.

Ennek elsődleges oka az ipari növények, az időszaki gyep, valamint a pihentetett területek növekedése.

Az idei termés alapján az elemző szerint úgy tűnik, hogy kevesebb lesz a malmi búza, mint amire előzetesen számítani lehetett. Ez már tavaly is probléma volt, és az idei aratás utáni szakértői becslések is arról szóltak, hogy 70-30 százalék lehet a betakarított takarmány- és az étkezési búza aránya. Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint emiatt várhatóan

10-15 százalékkal emelkedhet még ebben az évben a liszt, a kenyér, valamint a búza alapú élelmiszerek ára.

Ugyanakkor hozzátette: a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján tettek becslést a szakértők, konkrét és végleges számokat akkor lehet majd közölni, ha minden gabonaféle betakarítási adatai megérkeznek. Ezzel együtt az elemző úgy véli, már az ősszel „viszonylagos áremelkedésre lehet számítani” az említett élelmiszereknél.

Összességében azt már most meg lehet állapítani, hogy a magyar mezőgazdaság idei összteljesítménye elmarad az előző két-három év adataihoz képest, ugyanakkor Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint a 2024-es számok „sem lesznek annyira rosszak”, pánikra semmi ok. A mezőgazdaságban dolgozókat azonban ez nyilván nem vigasztalja, hiszen az említett tényezők miatt a korábbi évekhez képest egyes gabonafélék esetében kevesebb a betakarított mennyiség és ezzel együtt természetesen a bevétel is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összegzése szerint az eddigi adatok alapján búzából 5,3 millió, tavaszi és őszi árpából 1,5 millió, rozsból 72 ezer, zabból pedig 78 ezer tonna termett idén Magyarországon. Várhatóan a kukorica termésmennyisége ellensúlyozza majd a kisebb mértékű búzatermést, mivel előbbit valamivel nagyobb területen, összesen 906,8 ezer hektáron termesztettek idén.

A termésátlagok tekintetében a búza vezeti a mezőnyt, 5 790 kg/hektár arányban a többi gabonafélékhez képest. A négy említett növény esetében mindnél megfigyelhető, hogy a termésátlagok az előző két évi értékekhez képest nőttek, így bár kisebb területeken, de jobb eredményekkel sikerült a gazdáknak a betakarítás.

(A nyitóképen: az aszálytól sújtott szántóföldön egy Rába-Steiger traktor tárcsáz Csongrád közelében 2024. szeptember 4-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×