Heves vármegyében is véget ért az őszi vetésű növények aratása. Szendrei László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei szervezetének elnöke szerint a termés mennyisége a közepes és a jó között alakult - írja a heol.hu. Az őszi búzát 38 ezer hektáron takarították be, és hektáronként 5-6 tonna körül alakultak a termésátlagok. Hozzáteszik azonban, hogy gondok vannak az alacsony felvásárlási árakkal és a gyenge kereslettel:

a termés 80 százaléka csak takarmányként hasznosítható, ám kevés az állat.

"A csapadék mennyisége megfelelő volt, azonban az eloszlása nem, tavasszal folyamatosan esett az eső, a sár pedig megnehezítette a növényvédelmi munkákat. Tavasszal a növények fejlődése 2-3 héttel tartott előrébb a szokásosnál, akkor még bizakodni lehetett a jó terméseredményekben, aztán ez a bizalom elfogyott, a hirtelen jött forróság sem tett jót a növényeknek" - mondta az elnök a megyei lapnak, hozzátéve, hogy több gazdálkodónál az is hozzájárult a vártnál rosszabb termésminőséghez, hogy anyagi helyzetük kedvezőtlen volt, emiatt kénytelenek voltak kihagyni technológiai folyamatokat.

A Heves vármegyei gazdaságokból az utóbbi években kiszorult a tavaszi árpa, mert nem lehetett biztonságosan termeszteni, helyette őszi árpát termesztenek 8-10 ezer hektáron. Ennek idei mennyisége jó lett, azonban a felvásárlási árak e gabona esetében sem jók. A repce piaca stabil, ám az árakkal nem elégedettek a gazdálkodók. Mivel szűkítették a növényvédő szerek használatát, sok gazda bizonytalanodott el és hagyott fel a termesztéssel.

A sivatagi forróság és a csapadékhiány a tavaszi kapások termését veszélyezteti leginkább, közülük is inkább a kukoricát.

Az Alföldön sok helyen rossz állapotúak a kultúrák, ám Heves vármegyében picit jobb a helyzet, még van ok a reménykedésre, a vetések azonban nagyobb mennyiségű csapadékot igényelnének - írják. Hozzáteszik: a napraforgó még nem mutat olyan rossz képet az aszályhoz képest.

Szendrei László szerint kevés az öntözhető terület Heves megyében, a rendszerváltás előtti földterületekhez képest hetven százalékkal csökkentek. Szerinte az is előrelépés lenne, ha elérnék, hogy rendbe tegyék a csatornahálózatot, valamint fel lehesen tölteni vízzel azokat. Így megemelhető lenne a talajvízszint, és a növények elérnék gyökereikkel a nedvességet. Problémát jelent azonban a légköri aszály is, az afrikai forróságú levegő kevés párát tartalmaz, amely visszafordíthatatlan károkat okoz a növényekben, pusztulásukat eredményezi.