Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
331.58
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Kombájn aratja a kukoricát Fadd-Dombori határában 2015. október 8-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Kiss Dániel

Égbe szökött a kukorica termelői ára

A búza értéke is magas tartományban mozog.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint 2024. 34. héten áfa és szállítási költség nélkül, átlagosan az alábbiak szerint alakultak a termelői árak:

  • étkezési búza 73 544 forint/tonna, 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi árat, viszont 4 százalékot csökkent a 33. heti árhoz képest. Az étkezési búza ára idén a 33. héten volt a legmagasabb 76 230 forint/t,
  • takarmánybúza 69 820 forint/t, 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi árat és 2 százalékkal felülmúlta az előző heti árat is,
  • takarmánykukorica 76 392 forint/t, 16 százalékkal magasabb, mint 2023. 34. hetén, és 5 százalékot drágult egy hét alatt,
  • takarmányárpa 59 635 forint/t, 19 százalékkal haladta meg a tavalyi árat, viszont 3 százalékkal múlta alul előző heti árat

– olvasható az agroinform.hu-n.

Mint azt hozzáteszik, a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza szeptemberi jegyzése 183–196 dollár/tonna tartományban mozgott augusztus 19. és 30. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény szeptemberi jegyzése 190–206 euró/tonna között alakult. Mindkét árutőzsdén emelkedtek az árak a vizsgált időszakban.

A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica novemberi jegyzése változatlanul 73 ezer forint/tonna volt augusztus 21. és 30. között. A chicagói árutőzsdén 143–149 dollár/tonna tartományban mozgott a kukorica szeptemberi jegyzése augusztus 19. és 30. között. A párizsi árutőzsdén a termény novemberi tőzsdei elszámolóára 189–199 euró/tonna között alakult ugyanekkor. A kukorica jegyzési ára is emelkedett a vizsgált időszakban.

Milyen az idei búzatermés?

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) augusztusi előrevetítésében az előző szezonét csaknem 1 százalékkal meghaladó, 799 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 803 millió tonna lehet, és 266 millió tonna búza maradhat a tárolókban a szezon végén – írja az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

Hozzáteszik, hogy a francia piacelemző, a Tallage augusztusi tájékoztatása szerint Lengyelországban és Litvániában meglehetősen korán kezdődött az aratás, miközben a nyugat-európai tagországokban a nyár közepéig tartó bizonytalan időjárás miatt elhúzódott, augusztus közepén Észak-Franciaországban és Németországban még voltak betakarításra váró búzatáblák.

Franciaországban az egy évvel korábbihoz képest 27 százalékkal kevesebb búza betakarítása várható az idén. Németországban pedig 10 százalékos a visszaesést kalkulálnak.

A terméseredmények Spanyolországban, Bulgáriában, Romániában és Litvániában viszonylag jók, bár messze nem elegendőek ahhoz, hogy ellensúlyozzák a franciaországi és a németországi termelési veszteségeket. Mindezek következményeként az egy hónnappal korábbihoz képest 6 millió tonnával 116,5 millió tonnára lefelé módosították az Európai Unió várható búzatermését.

Az aszály nem használt

Az IGC augusztusi projekciójában a 2023/2024. évit 3 millió tonnával meghaladó, 1226 millió tonna globális kukoricatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évben. A felhasználás 1229 millió tonnára tehető, ami az előző szezonét 8 millió tonnával múlná felül. A 2024/2025. gazdasági év végére a 2023/2024. évinél 1 százalékkal kevesebb, 277 millió tonna kukorica maradhat a tárolókban.

A Tallage szerint a kukorica termesztési feltételei júliusig meredeken romlottak Romániában, Bulgáriában és kisebb mértékben Magyarország déli részén. A magas hőmérséklet és a csapadékhiány súlyosan megviselte a növényeket a virágzás és a szemfeltöltődés idején. A lengyelországi, a németországi és a franciaországi jobb termesztési feltételek ellenére az Európai Unió kukoricatermése nem lesz bőséges 2024-ben, jelenleg 60 millió tonna körüli termést jeleznek, ami az egy évvel korábbinál 4 százalékkal, az ötéves átlagnál pedig 5 százalékkal lenne alacsonyabb – áll az AKI jelentésben.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×