Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Nyitókép: Pixabay

Az előrejelzés szerint idén mélypontotra érnek az élelmiszerárak

A búza és a kukorica ára a bőséges termés miatt alacsony, azonban az Oxford Economics előrejelzése szerint jövőre visszatér a drágulás.

Folytatódik a globális élelmiszerárak csökkenése, és az Oxford Economics friss előrejelzése szerint azok az idén elérik a mélypontot - írja a vg.hu.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy "bőséges a kínálat" számos fontos termény, elsősorban a búza és a kukorica esetében, a nyersanyagok árának csökkenése pedig hozzájárulhat a kiskereskedelmi árak csökkenéséhez. Mint írják,

az elmúlt hónapokban mindkét alapvető termény esetében a kiemelkedő termésmennyiségek folyamatos árcsökkenést okoztak.

A búza a határidős jegyzésekben 10, a kukorica 6 százalékkal lett olcsóbb az elmúlt évben - írja a lap a CNBC cikkére hivatkozva. A gazdák ugyanis mindkettőből többet vetettek, miután Oroszország ukrajnai inváziója felpörgette a világpiaci árakat. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb mezőgazdasági termelői és exportőrei közé tartozik.

Az Oxford Economics előrejelzése szerint az augusztusban véget érő agrárszezonban globálisan rekordmennyiségű kukoricatermés várható. A predikció szerint a búzával sem lesz gond, bár az eredmény valószínűleg elmarad a 2022–2023-as rekordtól, amikor meghaladta a 789 millió tonnát.

A londoni pénzügyi-gazdasági elemzőintézet vezető közgazdásza, Kiran Ahmed véleménye szerint az is segít, hogy a fekete-tengeri megállapodás összeomlása ellenére Ukrajna jó szinten képes folytatni a mezőgazdasági exportot, és az orosz búza is áramlik a nemzetközi piacra, alacsonyan tartva az árakat.

A három fő gabona, a búza, a kukorica és a rizs teszik ki a globális kalóriabevitel több mint 50 százalékát, vagyis az áruk világszerte alapjaiban befolyásolja a fogyasztók élelmiszer-költségeit.

Míg előbbi kettőnek az ára jelentősen zuhant, a rizsé azonban folyamatosan emelkedik, 8 százalékot nőtt egy év alatt. A rizs esetén jelentkező hiány és áremelkedés oka, hogy a globális termelés 40 százalékát adó India a gyenge tavalyi termés miatt korlátozza az exportot. A szokásosnál kevesebb eső miatt az indiai rizstermés ezért a 2023–2024-es szezonban 1,3 százalékkal kisebb lesz az előző évinél.

A globális élelmiszerárak a Világbank jelentése szerint tavaly 9 százalékkal csökkentek, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint februárban hároméves mélypontra süllyedtek, márciusban azonban ismét nőttek havi összevetésben a tejtermékek, a hús és a növényi olajak drágulása miatt - írja a lap.

A nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó átfogó árindexe hét hónap csökkenés után márciusban először emelkedett,

118,3 ponton állt, 1,3 ponttal (1,1 százalékkal) haladta meg a februárit, és 9,9 ponttal (7,7 százalékkal) maradt el az egy évvel azelőtti szinttől.

Kiran Ahmed azt is írja, hogy idén további 5,6 százalékos csökkenés várható az árakban, mielőtt jövőre éves szinten emelkedésnek indulnának. Hangsúlyozta azonban, hogy az élelmiszerárakra vonatkozó előrejelzés kockázatai még mindig "túlnyomórészt felfelé tolódnak", mivel kedvezőtlen időjárási körülményekre lehet számítani.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×