Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Nyitókép: Pixabay

Az előrejelzés szerint idén mélypontotra érnek az élelmiszerárak

A búza és a kukorica ára a bőséges termés miatt alacsony, azonban az Oxford Economics előrejelzése szerint jövőre visszatér a drágulás.

Folytatódik a globális élelmiszerárak csökkenése, és az Oxford Economics friss előrejelzése szerint azok az idén elérik a mélypontot - írja a vg.hu.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy "bőséges a kínálat" számos fontos termény, elsősorban a búza és a kukorica esetében, a nyersanyagok árának csökkenése pedig hozzájárulhat a kiskereskedelmi árak csökkenéséhez. Mint írják,

az elmúlt hónapokban mindkét alapvető termény esetében a kiemelkedő termésmennyiségek folyamatos árcsökkenést okoztak.

A búza a határidős jegyzésekben 10, a kukorica 6 százalékkal lett olcsóbb az elmúlt évben - írja a lap a CNBC cikkére hivatkozva. A gazdák ugyanis mindkettőből többet vetettek, miután Oroszország ukrajnai inváziója felpörgette a világpiaci árakat. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb mezőgazdasági termelői és exportőrei közé tartozik.

Az Oxford Economics előrejelzése szerint az augusztusban véget érő agrárszezonban globálisan rekordmennyiségű kukoricatermés várható. A predikció szerint a búzával sem lesz gond, bár az eredmény valószínűleg elmarad a 2022–2023-as rekordtól, amikor meghaladta a 789 millió tonnát.

A londoni pénzügyi-gazdasági elemzőintézet vezető közgazdásza, Kiran Ahmed véleménye szerint az is segít, hogy a fekete-tengeri megállapodás összeomlása ellenére Ukrajna jó szinten képes folytatni a mezőgazdasági exportot, és az orosz búza is áramlik a nemzetközi piacra, alacsonyan tartva az árakat.

A három fő gabona, a búza, a kukorica és a rizs teszik ki a globális kalóriabevitel több mint 50 százalékát, vagyis az áruk világszerte alapjaiban befolyásolja a fogyasztók élelmiszer-költségeit.

Míg előbbi kettőnek az ára jelentősen zuhant, a rizsé azonban folyamatosan emelkedik, 8 százalékot nőtt egy év alatt. A rizs esetén jelentkező hiány és áremelkedés oka, hogy a globális termelés 40 százalékát adó India a gyenge tavalyi termés miatt korlátozza az exportot. A szokásosnál kevesebb eső miatt az indiai rizstermés ezért a 2023–2024-es szezonban 1,3 százalékkal kisebb lesz az előző évinél.

A globális élelmiszerárak a Világbank jelentése szerint tavaly 9 százalékkal csökkentek, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint februárban hároméves mélypontra süllyedtek, márciusban azonban ismét nőttek havi összevetésben a tejtermékek, a hús és a növényi olajak drágulása miatt - írja a lap.

A nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó átfogó árindexe hét hónap csökkenés után márciusban először emelkedett,

118,3 ponton állt, 1,3 ponttal (1,1 százalékkal) haladta meg a februárit, és 9,9 ponttal (7,7 százalékkal) maradt el az egy évvel azelőtti szinttől.

Kiran Ahmed azt is írja, hogy idén további 5,6 százalékos csökkenés várható az árakban, mielőtt jövőre éves szinten emelkedésnek indulnának. Hangsúlyozta azonban, hogy az élelmiszerárakra vonatkozó előrejelzés kockázatai még mindig "túlnyomórészt felfelé tolódnak", mivel kedvezőtlen időjárási körülményekre lehet számítani.

Címlapról ajánljuk

Minden bizonytalan Vlagyimir Putyin körül, csak találgatnak a hírszerzők

Belső hírszerzési források és kormányzati tisztségviselők között nincs egyetértés Oroszország távlati katonai céljait illetően. Míg egyes jelentések szerint Vlagyimir Putyin továbbra is igényt tart egész Ukrajnára, addig a hírszerzési igazgató szerint Moszkva elkerülné a közvetlen konfliktust Európával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

Itt a fordulat előszele: szűk esztendők jönnek 2026-tól a világ több nagy gazdaságában

A feltörekvő gazdaságok 2025-ben a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújtottak, amelyet főként a külkereskedelem bővülése, a finanszírozási feltételek javulása és az állami ösztönző intézkedések hajtottak - áll a BNP Paribas elemzésében. A szervezet közgazdászai szerint ugyanakkor 2026-ban fordulat következik: az országok egyre inkább érezni fogják a vámháború negatív hatásait, a monetáris lazítás keretei többnyire kimerültek, az állami ösztönzésnek pedig egyre inkább gátat fog szabni az országok növekvő adósságállománya és megbillenő egyenlegei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×