2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen. Ezek után azonnal megugrott az olaj ára. A konfliktus eszkalációja, a Hezbollah libanoni terrorszervezet és az azt támogató Irán bekapcsolódása esetén pedig még nagyobb drágulás várható –hangsúlyozta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Tatár Mihály megjegyezte, Irán és a Hezbollah egyaránt nagyszámú fejlett rakétával és drónnal rendelkezik, és amennyiben ártani kívánnak az Egyesült Államoknak és Izraelnek, a legkézenfekvőbb, ha mondjuk szaúdi olajlétesítményeket támadnak ezekkel.

Az elemző úgy véli, ugyancsak gondokat okozhat az olajpiacon, ha Irán lezárja a Hormuzi-szorost, ugyanis ez az öböl menti – kőolajban gazdag – államok egyetlen tengeri kijárata, itt halad át világszerte a tengeren szállított kőolaj több mint egyharmada.

Szerinte ellátási problémáktól nem kell tartani, hiszen például az Egyesült Államok olajexportjának fele kerül Európába, a drágulást azonban a kontinens teljes gazdasága megsínylené:

egy kiszélesedő háború mellett az olajár új csúcsra szökne,

ami azzal járna világszerte, hogy megdrágulnak az üzemanyag, vegyipari és minden egyéb bekerülési költségek – újabb inflációs hullámot generálva. „Németországban a kiesett orosz gáz és olaj elhúzódó recesszióhoz vezetett, az energiaintenzív termelés megközelítőleg 20 százalékot csökkent egy év alatt. Képzeljük el, hogy mi lenne akkor, ha ehhez képest egy kétszer ekkora energiapiaci drágulás következne be” – fogalmazott.

Az izraeli konfliktus előtt is problémák mutatkoztak az olajpiacon; októberre gyors tempóban mintegy 40 százalékkal emelkedett az energiahordozó világpiaci ára, amihez hozzájárultak az Oroszország elleni szankciók, valamint az is, hogy az OPEC-országok visszafogták kitermelésüket. Mindeközben az olajkereslet folyamatosan nő a világban – mutat rá az elemző:

napi több mint 4 millió hordó kitermelés hiányzik.

A földgáz ára és több mint 40 százalékkal emelkedett múlt héten, aminek a hátterében az izraeli konfliktus mellett a finn–észt gázvezeték megsérülése áll – mondta Tatár Mihály. Ugyanakkor a harcok eszkalációja esetén a gázszállítások terén komoly problémák elé nézhet Európa, az orosz gázt ugyanis részben közel-keletivel pótolja a kontinens – hangsúlyozta az Oeconomus vezető elemzője. „Például, ha az EU – Izrael támogatása ügyében – összeveszik ezekkel a gázszállító országokkal, azok gázembargót indíthatnak az unió ellen.”

A szakértő végül megjegyezte, a konfliktusnak hosszú távú következményei lesznek Európa energiaellátására, például várhatóan nem épül majd meg az az egyiptomi vezeték, aminek segítségével közel-keleti LNG-t szállítottak volna európai kikötőkbe.

A teljes adás itt hallgatható meg.