A tárcavezető a Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Európa keleti és középső része napjainkban rendkívüli nehézségekkel néz szembe az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt.

"Mind a gazdaság, mind az energiaellátás területén bizonytalanság, brutális árnövekedés és ellátási nehézségek figyelhetők meg a térségben" - mutatott rá.

"Ezen kihívások leküzdése terén Törökország és Magyarország együttműködése nagy segítséget jelentett nekünk eddig, és (...) a jövőben is nagy segítséget fog nyújtani" - tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy az Ukrajnával szomszédos Magyarország a mielőbbi békében érdekelt. "Minden olyan döntés, intézkedés és nyilatkozat, amely a háború meghosszabbodásához, potenciális eszkalációjához vezethet, ellentétes a magyar nemzeti érdekkel" - figyelmeztetett.

"Békére van szükség, a békéhez tárgyalások kellenek, a tárgyalásokhoz közvetítők kellenek, s mi nagyra becsüljük Törökország szerepét, Törökország tudott eddig egyedül sikeresen közvetíteni" - mondta a gabonaszállítás újraindításáról szóló, "a béke reményét elővetítő" megállapodásra utalva.

A miniszter hangsúlyozta, hogy

hazánk biztonságos gázellátását a Török Áramlat jelenti, amely mára az egyetlen megbízható, 100 százalékos kapacitással üzemelő, kelet-nyugati irányú vezeték Európában.

Mint közölte, ezen az útvonalon keresztül tavaly 4,8 milliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra, ami a teljes fogyasztás nagyjából fele, így ennek kiesése ellehetetlenítené az ellátást.

Emellett aláhúzta a diverzifikáció, az új források bevonásának és új vezetékek építésének fontosságát, úgy vélekedve, hogy a legreálisabb opciót az azeri földgáz és a török kikötőkbe érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) jelenti, márpedig Ankarának mindkét esetben kulcsszerepe van.

Elmondta, hogy már meg is indultak a kereskedelmi tárgyalások az MVM és török partnere között arról, hogy mekkora mennyiséget lehetne bevonni a magyar piacra, milyen ütemezéssel. Illetve arra is kitért, hogy az azeri gáz számításba vételéhez infrastrukturális beruházásokra van szükség, s ehhez a kormány "elvárja" az Európai Unió támogatását.

Végül kiemelte, hogy mindkét országban atomerőmű-építés folyik, ráadásul ugyanazzal a partnerrel és technológiával. Üdvözölte, hogy a Törökországban épülő négy reaktor mind a tizenhat hűtőszivattyúját Magyarországon gyártják.

A tárcavezető a gazdasági nehézségek kapcsán leszögezte, hogy a török-magyar együttműködés az elmúlt időszakban segített abban, hogy Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az európai átlagos növekedés fölött tudjon bővülni, és "mesterhármast" elérve megdőlhessen a beruházások, az export és a foglalkoztatás csúcsa.

Tavaly rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, immár csaknem száz török cég közel 2200 embert foglalkoztat hazánkban, a VakifBank fiókot nyitott Budapesten, 2024-ben közös kulturális évad készül, 2025-ben a magyar-török tudomány és technológia évét ünneplik, továbbá sok magyar vállalat profitál a törökországi lehetőségekből - sorolta.

"A magyar-török együttműködés nagy segítséget jelentett az elmúlt években a nehézségek leküzdésében és nagy segítséget jelent a jelen válságainak kezelésében" - jelentette ki, majd átadta a Magyar Érdemrend középkeresztjét Mustafa Varanknak az ezen a téren nyújtott nélkülözhetetlen szerepéért.