Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Glasshouse Images/Getty Images

Váratlanul átszabta a kormány az egyik extraprofitadót

A Magyar Közlönyben jelentek meg a változtatások, alapvetően átrajzolta a légitársaságok által fizetendő adót a kormány.

Idén május végén derült ki, hogy több, a kormány által extra profitot bezsebelő ágazattól pénzt vonnak el adó formájában. A július elsejétől életbe lépett extraprofitadók közül az egyik a légi közlekedésre vonatkozott, és a - hivatalosan hozzájárulásnak nevezett összeget - a légi személyszállítási tevékenység után a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek kellett megfizetnie. Mivel ezt továbbterhelték a légitársaságokra, azok – botrányos adok-kapok üzengetésektől sem mentesen – beépítették a magasabb díjakat az áraikba. Közben folyamatosan a sarc visszavonását követelték, arra hivatkozva, hogy a koronavírus-járvány óta még mindig óriásiak a veszteségeik.

A kormány most alaposan átszabta ezt a rendeletet.

A döntésnek nincs a közvélemény számára ismert előzménye, a szerdai Kormányinfón sem esett róla szó, ezért váratlannak mondható. Azt sem tudni egyelőre, hogy nagyobb költségvetési bevétel reményében történt a változtatás, vagy más okból kifolyólag. (A légitársaságok hozzájárulásából a költségvetés bevétele augusztusban több mint 3 milliárd forint volt, szeptemberben pedig közel 3,4 milliárd.)

A szerda este a Magyar Közlönyben megjelentekből kiderül, hogy az úti célokon kívül újabb szempont,

a károsanyag-kibocsátás mértéke is

befolyásolja majd a fizetendő összeget.

A hozzájárulás mértéke eredetileg:

  • 3900 forint volt az Európai Unión belüli, illetve egyéb meghatározott országokba irányuló utazás esetén,
  • 9750 forint volt a fenti kategóriába nem tartozó, egyéb végső úti cél esetén.

Ezek helyett most mindkét kategóriát tovább osztotta a kormány.

Az EU-ba és még néhány országba utazók utáni új díjszabás:

Ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Ukrajna, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Svájci Államszövetség, valamint az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerb Köztársaság területén található, akkor az alábbi értékek érvényesek.

  • 10,50 kilogrammnál alacsonyabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 2700 forint,
  • 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 3900 forint,
  • 17,50 kilogramm vagy annál magasabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén utasonként 5100 forint,

A világ többi részébe utazóknál:

A fent meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként

  • 10,50 kilogrammnál alacsonyabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 6800 forint,
  • 10,50 kilogramm vagy annál magasabb és 17,50 kilogrammnál alacsonyabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 9750 forint,
  • 17,50 kilogramm vagy annál magasabb (4a) bekezdés szerinti egy ülésre jutó kibocsátási értékkel rendelkező légi jármű esetén 12 700 forint.

Az extraprofitadó mértékének újfajta meghatározásához tudni kell, mennyi az egy ülésre jutó kibocsátási érték az adott repülőknél. Ezzel kapcsolatban a rendelet kiköti, hogy a légi járművet üzemeltető légitársaság köteles megküldeni a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek az általa az adott hónapban üzemeltetett légi járművekre vonatkozóan "az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értékét".

Ha ezt az adatot a tárgyhót követő 5. napig nem adja meg a légitársaság, akkor a földi kiszolgálónak automatikusan a célországtól függő legmagasabb repülési adót kell megfizetnie.

Mint ismert, ezen hozzájárulás bevezetésekor téma volt, hogy bár számos európai országban létezik hasonló adó, annak mértékét több helyen az út hosszához kötötték, ezért egyes helyeken zöld adónak is nevezik. A mostani magyar változtatás elmozdulást jelent ilyen irányba.

A 452/2022. (XI. 9.) kormányrendelet 2023. január 1-től érvényes.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×