Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Control room of a russian nuclear power generation plant
Nyitókép: pozitivstudija/Getty Images

Jön az újabb extraprofitadó, itt vannak a részletek

Az energiaszektor egyes áramtermelői kapnak extra terhet, évi 40 milliárd forintos bevételt remél belőle a kormány.

Gulyás Gergely arról tájékoztatott a szerdai Kormányinfón, hogy noha csak december 31-ig döntöttek a rezsiárakról, de a rendszerhasználati díj nem emelkedhet a lakossági fogyasztók számára a jövő évben sem. Miután az energia drágább lesz, ezért magasabb áron tudnak vásárolni is, emiatt nőni fog a rendszerhasználati díj, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról tájékoztatott, hogy a kormány friss döntés szerint ez az emelkedés nem jelenthet terhet a lakosságnak.

A kormány ezért extraprofitadót vet ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre, 2022-ben 13 százalékban, 2023-ban pedig 10 százalékban állapítják meg az adókulcsot, ez mindkét évben 40 milliárd forint többletbevételt jelent majd a költségvetésnek, ebből tudják állni a rendszerhasználati díj költségét.

Az extraprofitadók kivetéséről már május 26-án tett bejelentést Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akkor a 2022-re és 2023-ra tervezett rendkívüli terhekből összesen 800 milliárd forintot remélt a kormány, amely bevétel a honvédelmi és a rezsivédelmi alapba folyik be.

Július elsejétől érvényben is vannak ezek a különadók, amelyek összességében nyolc ágazatot érintenek:

  • bankszektor
  • biztosítási cégek
  • energiaszektor
  • kiskereskedelem
  • telekommunikációs szektor
  • légi közlekedés
  • gyógyszerforgalmazók
  • média

Ebből a média egyelőre megmenekült, mert a reklámadó kulcsa végül maradt nulla százalék, a többi területen azonban csak kisebb módosításokra került sor. Most az energiaszektor terhe nő, miután egyes, a megújuló energia mellett szükséges kiegészítő kapacitásokat termelő erőművek is többletteherrel számolhatnak.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×