Infostart.hu
eur:
387.74
usd:
333.89
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Control room of a russian nuclear power generation plant
Nyitókép: pozitivstudija/Getty Images

Jön az újabb extraprofitadó, itt vannak a részletek

Az energiaszektor egyes áramtermelői kapnak extra terhet, évi 40 milliárd forintos bevételt remél belőle a kormány.

Gulyás Gergely arról tájékoztatott a szerdai Kormányinfón, hogy noha csak december 31-ig döntöttek a rezsiárakról, de a rendszerhasználati díj nem emelkedhet a lakossági fogyasztók számára a jövő évben sem. Miután az energia drágább lesz, ezért magasabb áron tudnak vásárolni is, emiatt nőni fog a rendszerhasználati díj, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról tájékoztatott, hogy a kormány friss döntés szerint ez az emelkedés nem jelenthet terhet a lakosságnak.

A kormány ezért extraprofitadót vet ki a kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre, 2022-ben 13 százalékban, 2023-ban pedig 10 százalékban állapítják meg az adókulcsot, ez mindkét évben 40 milliárd forint többletbevételt jelent majd a költségvetésnek, ebből tudják állni a rendszerhasználati díj költségét.

Az extraprofitadók kivetéséről már május 26-án tett bejelentést Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akkor a 2022-re és 2023-ra tervezett rendkívüli terhekből összesen 800 milliárd forintot remélt a kormány, amely bevétel a honvédelmi és a rezsivédelmi alapba folyik be.

Július elsejétől érvényben is vannak ezek a különadók, amelyek összességében nyolc ágazatot érintenek:

  • bankszektor
  • biztosítási cégek
  • energiaszektor
  • kiskereskedelem
  • telekommunikációs szektor
  • légi közlekedés
  • gyógyszerforgalmazók
  • média

Ebből a média egyelőre megmenekült, mert a reklámadó kulcsa végül maradt nulla százalék, a többi területen azonban csak kisebb módosításokra került sor. Most az energiaszektor terhe nő, miután egyes, a megújuló energia mellett szükséges kiegészítő kapacitásokat termelő erőművek is többletteherrel számolhatnak.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×