Infostart.hu
eur:
356.29
usd:
308.51
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Központi Bank kormányzótanácsának ülését követően Frankfurtban 2021. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Kijött az Európai Központi Bank döntése az irányadó kamatról

75 bázisponttal megemelték. Váratlan lépést is bejelentett az intézmény.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa ismét 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatot kamatdöntő ülésén. Az emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Szeptemberben szintén 75 bázispontos emelést hajtott végre az EKB.

A döntés szerint

  • 2,00 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 1,25 százalékos kamatlába, valamint
  • az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 1,50 százalékról 2,25 százalékra, illetve 0,75 százalékról 1,50 százalékra emelkedett.

A jegybank közleménye szerint azzal, hogy mindhárom irányadó kamatát 75 bázisponttal emelte, közelebb hozza azt a cél, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos középtávú szintre.

Az EKB júliusban kezdte kamatemelési ciklusát.

A Portfolio arról ír, hogy a bejelentés hatására gyengült az euró a dollárral szemben, aminek az lehet a magyarázata, hogy a piac már előre beárazta a kamatemelést, így a mennyiségi szigorítás belengetése erősíthette volna az euróárfolyamot (ez volt a kamatdöntés mellett a másik nagy kérdés), de arra nem került sor. Viszont utóbbinak örülnek a piacok, legalábbis a részvényárfolyamok reakciója ezt jelzi a gazdasági lap szerint.

A megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a szűk kínálati keresztmetszetek és a pandémiát követő keresletélénkülés az ároldali nyomás kiszélesedéséhez és az infláció megemelkedéséhez vezetett, amely szeptemberben 9,9 százalékra gyorsult, az előző havi 9,1 százalékról – állapította meg az EKB az MTI tudósítása szerint.

  • Az energiaárak éves szinten 40,7 százalékkal,
  • az élelmiszerárak 11,8 százalékkal

emelkedtek szeptemberben.

Az EKB várakozása szerint az árnövekedés üteme huzamosan a jegybank középtávú, 2 százalékos célja felett alakul majd.

A döntéshozók jelezték, hogy az EKB a jövőbeli irányadó kamatpályát az inflációs és gazdasági kilátások alakulására alapozza, "az értekezletről értekezletre való megközelítést követve" - írták, ami arra utalhat, hogy a következő időszakban az infláció havi alakulása nagyobb hangsúlyt kap a kamatdöntésekben.

Váratlan lépés

A csütörtöki ülés egyik fontos fejleménye, hogy a jegybankárok módosítottak a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-III) árazásán. A pandémia időszakában az európai bankrendszerbe pumpált olcsó jegybanki forrásokat a bankok a magasabb kamatra visszahelyezték az EKB betétjeibe, ezzel a kamatkondíciók szigorodásával és betéti kamatok emelkedésével nyereségre tettek szert.

"A kormányzótanács ezért döntött a TLTRO-III-ra alkalmazandó kamatlábak november 23-ával kezdődő módosításáról és arról, hogy a bankoknak újabb időpontokat kínáljon az önkéntes alapú korai visszafizetésre" - áll a közleményben. Ennek részleteiről azonban nem adtak bővebb tájékoztatást.

Az EKB elnöke, Christine Lagarde a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón megerősítette, hogy további szigorítás várható a kamatkondíciókban, de ennek nagysága az inflációs adatok havi alakulásától, valamint az eddig intézkedések hatásainak eredményétől függ.

Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

Megdőlt egy régi mítosz a magyar választásokról – Republikon-elemzés falvakról és városokról

Még mindig vidéken dőlnek el a választások? A Fidesz a falvakban a legerősebb? Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Republikon Alapítvány legújabb elemzése. Horn Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Mélységi támadásokkal folytatódik a háború, de a frontvonal alig mozdul - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Mélységi támadásokkal folytatódik a háború, de a frontvonal alig mozdul - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Mélységi csapásokkal folytatódik a háború: Oroszország és Ukrajna egyaránt nagy hatótávolságú drónokkal és rakétákkal támadja egymás belső területeit. A frontvonalon minimális a mozgás: az oroszok Kosztyantynivkára (Donyeck) és Zaliznyicsnyére (Zaporizzsja) fókuszálják szárazföldi műveleteiket. Közben hamarosan amerikai delegáció érkezik Oroszországba, Moszkva pedig Európával is hajlandó lenne tárgyalni. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború csütörtöki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×