eur:
393.77
usd:
365.51
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, Baji Balázs világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó, Deutsch Péter, a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója és Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke (b-j) az épülő Nemzeti Atlétikai Központban 2022. június 18-án. Látogatásán Sebastian Coe futotta az első métereket az új, még épülő Nemzeti Atlétikai Központban, ahol alig több mint egy év múlva az atlétikai világbajnokságot rendezik.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Ennyire drágán még sosem építettek stadiont Magyarországon

35 milliárd forinttal drágult a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő sportkomplexum. 238,5 milliárdba kerül – derül ki a Magyar Közlönyből.

Az infláció betett a folyamatban lévő sportberuházásoknak. Ezek közül kiemelkedik az új Nemzeti Atlétikai Központ, amelyre eddig 203 512 556 063 forintot szántak, de egy múlt heti, a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint immáron 238 056 556 063 forintot kell rá biztosítani.

A kormány egyébként 700 milliárd sorsáról döntött – vette észre a Portfolio. Mindez azért érdekes, mert ahogy arról az Infostarton is beszámoltunk, 284 beruházást függesztettek fel vagy halasztottak el a spórolás jegyében. A Magyar Közlönyt olvasva 58 projekt kedvezményezettjei azonban fellélegezhetnek. Ezek a beruházások megmenekültek, és a tervezettnél magasabb összegből ugyan, de megvalósulnak.

Átnézve a beruházásokat nincs kiemelt terület. Több kisebb sportfejlesztés – jellemzően az iskolai sportolást is támogató munkacsarnokok – valósulhat meg, de van köztük tanuszoda is, például Mosonmagyaróváron is örülhetnek, hiszen a korábbi 1,1 milliárd helyett 1,4 milliárd forint van a befejezésre. A tanuszodai program kezdetekor, a 2018-as választások előtt, típustervek alapján, 330 millióból készültek el az ilyen sportlétesítmények.

Iskolai beruházok is vannak bőven, köztük a felcsúti Endresz György Általános Iskola is, amely 6,4 milliárd helyett 6,9-ből valósulhat meg.

Egészségügyi beruházások sem maradnak ki. Az Országos Sportegészségügyi Intézet infrastrukturális fejlesztésének I. ütemére 6 milliárd forint helyett 9,1 milliárd forintot kerítenek elő.

Az atlétikai stadionról az RTL riportot készített a számok megismerése után. Ebben Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezető-helyette arról beszélt, hogy az "ilyen látványberuházásokat le kellene állítani". A beruházók viszont azt mondták, hogy nemzetközi szerződések miatt muszáj megépüljön a stadion.

A 2023-as atlétikai világbajnokság szervezői vasárnap közölték, hogy "óriási az érdeklődés, sokan keresnek meg minket azzal, hogy az atlétikai világbajnokság belépőjegyét szeretnék ajándékba adni karácsonyra a szeretteiknek". Németh Balázs, az atlétikai világbajnokságot szervező Budapest 2023 Zrt. nemrég kinevezett vezérigazgatója szerint november végétől lehet majd belépőket vásárolni a világ egyik legnagyobb sportrendezvényére.

Az atlétikai világbajnokságot a mostani ellenzék már évek óta ferde szemmel nézi. Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere feltételekkel volt csak hajlandó támogatni a beruházást. 2019 novemberében, Karácsony Gergellyel együtt öt pontban sorolták fel kívánságaikat, köztük 50 milliárdot követeltek Budapest egészségügyi fejlesztésére.

A stadionról az Infostart legutóbb akkor írt, amikor bemutattuk a világ negyedik legnagyobb sportrendezvényének programját.

A világbajnokság 2023. augusztus 19-én kezdődik és 27-én zárul.

Az akkori vezérigazgató, aki helyett már Németh Balázs tölti be ezt a tisztséget, azt mondta: célunk, hogy a világbajnokság erősítse a magyar atlétikát, és a legjobb eredmények szülessenek, amik a lehető legnépszerűbbé teszik ezt a csodálatos sportága.

Amúgy egy ilyen stadion nem feltétlenül pénzrabló beruházás. A majd 200 milliárdos Puskás Aréna már az első évében szerény plusszal zárt – írtuk még 2020-ban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×